41
Az életünk és a gondolataink
Egy hajdani, romos színházban bóklászva egy helyiségre bukkantam,
amely valószínűleg a színészek öltözője volt annak idején. Repedt
tükör és paróka a sarokban, háromlábú asztal, mi történhetett a
negyedik lábával? Ezt már sohasem tudjuk meg. Az asztalfiókban egy
üres dobozt és egy füzetet találtam, a füzet fedőlapján gondos, de
kissé suta írással ez állt:
„Amor Fatti kabaréművésznő élete és gondolatai”
Kinyitottam a füzetet. Részleteket idézek belőle, az egészet majd
akkor dolgozom fel, ha kapok egy UNESCO-ösztöndíjat, és a
kultúrának szentelhetem magamat, teljes egészemben.
„Találkoztam Roberttel. Robert azt mondja, hogy mindannyian
felelősek vagyunk. Fel kell hívnom, mert elfelejtettem megkérdezni,
hogy miért vagyunk felelősek. De biztosan igaza van. Olyan cuki ez a
Robert...”
„Edwarddal vacsoráztam. Haza akart kísérni, de P.-vel volt
randevúm. Megmondtam neki, hogy minden ember magányos a
halálában.”
„Lila Dubával látta Geraldot. Megkérdeztem Geraldot, igaz-e. Ezt
válaszolta: »Ne kérdezd, hol van a kutya elásva, a kutya mindig itt
van elásva.« Mellébeszél. Azt hiszi, hogy én nem olvastam
Chemingumwayt!”
„Annak a majom Zizinek megint van egy új blúza Kawakubóból.
Most, amikor árvíz van Bangladesben!”
„Zizi összehozott a Metropolitan egyik asszisztensével. Azt mondja ez
az asszisztens, hogy felléptet a My Fair Lady-ben. Bangladesben már
elmúlt a veszély.”
„Kamil telefonált. Azt mondta, hogy feleségül veszi Dubát. Az élet
csupa rejtély, mondta Gandhi.”