A 2010-es évek egyértelműen az 1989– 91 - ben létrejött, hidegháború utáni korszak
lebomlását, integrációs kereteinek meglazulását, gazdasági erejének kimerülését és
ideológiájának meggyengülését eredményezték.
Mindennek kísérőjelensége volt az európai szuverenista hullám, a Brexit megvalósulása,
Donald Trump elnöki adminisztrációja, és ide sorolható a Magyarországon mára kialakult
politikai rendszer is. Magyarország ma is egy új kor mintateremtőjeként lép fel. 2019-től
kezdődően azonban a globális erőtér válaszcsapásokkal reagált az új nemzeti erők
törekvéseire: az unióban az Európai Néppárt fék nélkül csúszik balra, az Egyesült
Államokban pedig a Trump-éra végeztével a 2017–20 között kiszorított mélyállam a felszínre
került, sőt, megszerezte a kormányzati hatalmat is.
MÉLYÁLLAMOK A MÉLYÁLLAMON BELÜL
A Biden-adminisztráció külügyi irányvonala egyelőre nem látszik többnek, mint a Clinton–
Obama-féle erőpolitizálás, azonban új vonások is felfedezhetők benne. Olyanok, amelyek
ezúttal nem annyira a hivatalos állami, hanem a hivatásos nem állami szereplők
tematikájába, napirendjébe és retorikájába illeszkednek. Ez utóbbiak az NGO-k,
multinacionális vállalatok, Soros-aktivisták és lobbisták, szakértők világához tartoznak,
amelyek eddig afféle mélyállamot képeztek a mélyállamon belül is. Biden alatt az amerikai
külügyi apparátus a nem kormányzati szervezetekre jellemző progresszió legújabb változatát
képviseli.
A nevezettek tevékenységének köszönhető, hogy a demokrata párti State Departmentekre
mindig is jellemző emberjogi napirend kiegészül a jogállamiság elvárásával, amelynek kétes
eredménye már látható is. Az új külügyminiszter, Antony Blinken első dolga volt például
emberi jogi jelentést készíteni, elmarasztalva többek között Magyarországot, amelyet a
szenátus demokrata párti vezetője harmadik világbeli autokráciának nevezett.
A KESZTYŰBÁB ELLENZÉK
A Biden-adminisztráció hivatalba lépése látványos lökést adott az európai baloldali-liberális
pártoknak, ennek laboratóriumi megvalósulásának éppen Magyarország tekinthető.
Egyfelől, mert itt a demokrata adminisztrációk és a baloldali ellenzék együttműködése
jelentős múltra tekint vissza, másfelől, mert míg Ukrajnában Washington a
kormánytámogatásban egészen a kabinetek személyi összeállításáig és Kijev háborús
politikájának ösztönzéséig is hajlandó elmenni, addig Magyarországon újabban még az
ellenzéki pártok taktikai megsegítésétől, sőt, médiája finanszírozásától sem riad vissza.
Jelzésértékű Karácsony Gergely egy 2021. március 3-i kijelentése, a főpolgármester ekkor
azt mondta:
"Meggyőződésem, hogy az új amerikai adminisztráció politikája az egész világon pozitív
hatásokkal jár majd, legyen szó akár klímavédelemről, akár a járvány elleni védekezéssel
kapcsolatos nemzetközi koordinációról, akár a jogállamiság és a demokrácia védelméről."
A magyarországi ellenzék főbb témái között rendre megtaláljuk a kínai és az orosz
beruházások szakmaiatlan ellenzését, ugyanakkor pedig a szuverenitáscsökkenéssel járó
eurointegrációk kritikátlan támogatását. Ezzel szemben a kormány a mindenkori magyar
nemzeti érdek és nem ideológiák, vagy más országok elvárásai szerint gyakorolja a felelős
külpolitikát: onnan vesz gázt, ahol eladnak és el is lehet juttatni hozzánk, ott vesz vakcinát,
ahol van belőle, főszabály szerint pedig mindenkivel kereskedik és sehol sem avatkozik
belügyekbe.
A KÜLFÖLDI KAPCSOLATOK MOZGÓSÍTÁSÁBAN A MOMENTUM A LEGAKTÍVABB
A Momentum elnöke, Fekete-Győr András 2021. január 20-án az első volt, aki üdvözölte az
új amerikai adminisztrációt, mondván:
A Momentum Biden természetes szövetségese lesz, és ugyanazokért fog küzdeni: a nyugati
szövetségi rendszer, így a NATO megerősítéséért, az orosz és kínai befolyás leépítéséért, a
világ demokratikus intézményeinek megszilárdításáért, a globális felmelegedés
megállításáért.