I. Kulcskifejezések
Iszlám = arab szó, szó szerint: „behódolás",
„engedelmesség". A dualizmus és a behódolás
(kettősség és alávetés) az iszlám lényege. Az
emberiség által ismert legbriliánsabb
hadviselési rendszer. A Mohamed élettörténete
(Szíra) segítségével időrendbe rakott Koránban
az elején vallás, a végére az egész emberiség
feletti, sőt univerzális iszlám uralmat hirdető
Hegemonikus Politikai Doktrína.
Két aspektusa van: vallási/spirituális és politikai
iszlám. A vallási iszlám azzal foglalkozik, hogy a muzulmánok hogyan
kerüljenek a mennybe, hogyan imádkozzanak, zarándokoljanak,
jótékonykodjanak, egyenek, milyen vallási ünnepeket tartsanak (pl. Ramadán).
A politikai iszlám azzal foglalkozik, hogy másokkal (nem muszlim emberekkel
és civilizációkkal) mit hogyan kell tenni, őket asszimilálni, hogyan kell
hatalmilag terjeszkedni. A politikai és a vallási iszlám nem válik el egymástól.
A világ leggyorsabban terjedő vallása, a világ 22%-a, 1.5Mrd ember
vallása, politikai blokkja és életmódja. A világ legkevésbé toleráns vallása.
Az iszlám mindaddig dolgozik, amíg egy civilizáció nem ad utat. Az iszlám nem
áll meg addig, amíg a behódoltság nem éri el a 100%-ot, a nem-muszlimok
teljes annihilációját/megsemmisítését. Az iszlámnak muszáj dominálnia. Az
iszlám nem asszimilálódhat. A politikai iszlám minden kafír civilizációt az
ellenségének tekint. A politika és a dzsihád tette sikeressé az iszlámot.
Az iszlám egy alávetés-láncolat. Az uralmi rangsor így néz ki: Allah, Mohamed,
muszlimok, káfirok, dimmik, rabszolgák. Az iszlám három szent könyve:
Hadísz, Szíra (a kettő egy szóval a Szunna), és Korán. Hogy ezek szerint
hogyan kell élni, az a Sária törvény.
Mohamed = Mohamedet életrajza, a Szíra (önéletrajza) és a Hadísz
(hagyományai) alapján ismerjük. Korának történelmi feljegyzései
nem tesznek Mohamedről említést. Különös, hogy egy férfi hogyan
válhat az első vezetőjévé az egyesített Arábiának anélkül, hogy
egyetlen iszlámon kívül álló személy feljegyzést készített volna róla.
Négy alkalommal nevezi meg őt a Korán. A többi alkalommal Hírvivő
és Próféta titulusai alapján hivatkozik rá. Az iszlám az utolsó
prófétának nevezi. Mohamed az első dzsihádista.