Seton-Watson számára a magyargyűlölet jó befektetésnek bizonyult. Mindvégig bőven
kapott pénzügyi támogatást, végül pedig megkapta a Londoni Egyetem Masaryk Tanszékét,
amelyet a szabadkőműves prágai kormány finanszírozott. Az álszakértő Seton-Watsonnal
szemben megnevezhetünk egy igazi szakértőt, ugyancsak angol Henry Noel Braitsfordot.
Igazi tudósként idejében figyelmeztetett a rögtönzött és csak propagandával alátámasztott
béketervek hibáira és az ebből származó komoly veszélyekre. A League of Nations
(Népszövetség) című munkájában, amely 1917-ben jelent meg Londonban, komoly érveket
hozott fel a tervbe vett propaganda-béketervek hibáinak bizonyítására. Történelmi
tapasztalat, hogy a komoly szakmunkák nagyon ritkán versenyezhetnek a publicisták
felületes és hangzatos propagandájával.
Hasonló arányokban folyt a francia tömegtájékoztatás indoktrinálása és megvesztegetése
orosz–román–szerb, később pedig cseh pénzzel is. Erről számos leleplező adatot közölt
Henri Pozzi francia diplomata a Les Coupables (Századunk bűnösei) című munkájában15,
amely Párizsban és Budapesten 1936-ban jelent meg.
A mesterséges képződménynek számító Cseh-Szlovákia kikényszerítése elrettentő példája
annak, hogy miért nem szabad despota önkénnyel létrehozni egy államot. Nem a benne élő
népek akarata érvényesült, hanem néhány önző, gátlástalanul hazudozó, rágalmazó, csaló,
nagyravágyó személy akarata. Thomas Masaryk maga bevallotta a Die Weltrevolutin (A
világforradalom) című munkájában, hogy az antanthatalmak valójában nem akarták
feldarabolni az Osztrák–Magyar Monarchiát. Elsősorban a Német Birodalomról akarták
leválasztani a Monarchiát. Ma már tudják a történészek, hogy Wilson amerikai elnök, Lloyd
George miniszterelnök, Churchill és Eden is fönn akarta tartani az Osztrák–Magyar
Monarchiát. Ennek ellenére a szűk látókörű és csak önző partikuláris céljaikat követő cseh
politikusoknak sikerült szétrombolniuk az egész Európa egyensúlyának szempontjából fontos
államszervezetet.
➤ Thomas Masaryk az egész amerikai közvéleményt is félrevezette. Erről így ír a
lelkiismeretlen politikát folytató cseh professzor: „Az osztrák-magyar kegyetlenkedésekről
szóló hírek igen eredményes hatásúak voltak.” Edvard Beneš, aki még Masaryknál is
gátlástalanabbul hazudott, a Detruises l’Austriche-Hongrie (Ausztria-Magyarország
elpusztítása) című, 1916-ban publikált munkájában azt állította, hogy a csehek és a
szlovákok azonos népet alkotnak, egységes nyelvvel, azonos kultúrával és közös
történelemmel.
A békeszerető és tudós humanista pózában tetszelgő Masaryk és Beneš azonban
megdöbbent, amikor 1916 decemberében értesült arról, hogy a központi hatalmak
békeajánlatot tettek.
❗ Masaryk így írt erről A világforradalom 313. oldalán:
„Amikor megérkeztek a békeajánlatok és arról volt szó, hogy fegyverszüneti tárgyalásokat
kell indítani, közöltem az elnökkel [Wilsonnal] azon meggyőződésemet, hogy a háborút
tovább kell folytatni.”
A 330. oldalon ehhez hozzáfűzi: