egerek vérében. A parabiózisban.
Hipotézisének teszteléséhez Rando idős egereket egyesített fiatalabb rágcsálókkal, hogy
ugyanazt a keringési rendszert használhassák, majd tesztelte, hogy képesek-e kisebb
sebeket begyógyítani.
Az eredmények drámaiak voltak. Az idős egerek sokkal gyorsabban tudták helyrehozni az
izmaikban lévő apró szakadásokat, mint a fiatalabb egerekkel nem egyesített társaik. A fiatalabb
egerek viszont sokkal lassabban gyógyultak, mint ahogyan azt normális esetben tennék.
Az eredmények üdítőek voltak. Azt sugallták, hogy az őssejteket egyszerűen úgy lehet
újraéleszteni, hogy a véráramba visszavezetik azokat a fiatal vérben jelen lévő
molekulákat, amelyek beindíthatják őket. A következő lépés az volt, hogy megtalálják a vérben
a változásért felelős, a fiatalodást elősegítő specifikus tényezőket. De ez nem lenne könnyű.
"Ez olyan mértékben megy találomra, ahogy csak el lehet képzelni" - figyelmeztetett akkor
Rando, megjegyezve, hogy a vérszérumban több ezer fehérje, lipid, cukor és más apró molekula
található.
Az Alzheimer-kórt tanulmányozó Wyss-Coray és az akkori doktorandusz Villeda a szomszédból
figyelte mindezt és kételkedett abban, hogy hasonló fiatalodást tudnának előidézni az agyban.
Bármi is volt a fiatal vérben, ami a regenerációt serkentette, nem tűnt valószínűnek, hogy képes
lenne áthatolni a vér-agy gáton, azon a félig áteresztő határon, amely megakadályozza, hogy a
keringő vér és az általa szállított áru nagy része bejusson a központi idegrendszerbe.
"De mi mégis megcsináltuk, mert akkoriban végzős hallgató voltam és Tony mindig
támogatja az őrült ötleteket" - emlékszik vissza Villeda.
Miután idős és fiatal egereket egyesítettek, Villeda feláldozta az idős egereket, apró szeletekre
vágta az agyukat és megfestette őket egy speciális festékkel, amely a bébi neuronokhoz
kötődött. Ezután megszámolta az új idegsejtek számát és összehasonlította a hasonlóan
idős egerek normál neuronális növekedési szintjével.
Az eredmények, amikor 2014-ben publikálta őket,
sokkolták a tudományos világot.
Az új vér infúziója háromszorosára növelte az idős egerek agyában keletkező új idegsejtek
számát. De nem ez volt az egyetlen felfedezés. Már korábban kimutatta, hogy az összenőtt öreg-
fiatal egérpárok fiatal tagjai sokkal kevesebb új idegsejtet termeltek, mint a fiatal egerek,
amelyeket szabadon, az idős unokatestvéreikhez nem kötve hagytak kóborolni. És míg az öreg
egerek egyre energikusabbak lettek, a fiatal egerek hirtelen úgy viselkedtek, mintha
középkorúak lennének.
Mivel a parabiózis emberi betegek esetében nem jöhet szóba, Villeda és Wyss-Coray
megpróbálta ugyanezt a trükköt egyszerű vérplazma-infúzióval megvalósítani. Az eredmények itt