világháborúban betöltött szerepének hátrányos megítéléséhez és a trianoni békediktátumban
rögzített területvesztéseihez.
A szabadkőműves Beneš történelemhamisításának megítéléséhez idézünk 1920. február 23-
án, már külügyminiszterként a csehszlovák nemzetgyűlésben elhangzott beszédéből.
Interpellációra válaszolva megállapította, hogy a magyar kérdéskör még korántsem eléggé
világos és a békekonferencia résztvevői nem ismerik kellőképpen és nem értik jól a
magyarok valódi helyzetét:
➽ „Megragadom az alkalmat, hogy mindenről ejtsek néhány szót. A Szent István egykori
koronájához tartozó területek uralkodó osztályai által képviselt magyar népet minden
szövetséges egyöntetűen a világháború legfőbb segítőjének, ha ugyan nem az első számú
felelősének tartja. A magyarok már a háború előtt is azon mesterkedtek, hogy a propaganda
minden eszközével elkendőzzék a korábbi magyar kormány és főleg bizonyos arisztokrata
kormánykörök tetteit. Ám mindezek ellenére a háború folyamán folyamán sikerült
lelepleznünk a magyar oligarchia valódi lényegét, valamint Magyarországon a háború előtt
és után uralkodó valódi állapotokat. Az egész világ elborzadt ezeknek a tősgyökeres mongol
politikai viszonyoknak a láttán, és megértette, hogy a háborút nem egyedül az egykori
Osztrák–Magyar Monarchia végzetes politikája robbantotta ki, hanem sokkal inkább
Budapesten, mint Bécsben készítették elő.”
➽ A Franciaországban is és Magyarországon is szaktekintélynek számító Fejtő Ferenc
ugyanis tömören így fogalmazta meg véleményét a trianoni békediktátumról:
„Tudni kell, hogy Trianon egy szabadkőműves klikk műve volt, akiket cseh és román vezetők
befolyásoltak.”
Fejtő Ferenc a történész pontosságával számol be arról, hogy Beneš és Masaryk hogyan
hajtották végre a modern Csehszlovákiát megteremtő programjaikat a nemzetközi
szabadkőművesség olyan tagjainak a közreműködésével, akik az I. világháború alatti és
utáni nemzetközi politikában a formális hatalom csúcsain álltak.
➽ Fejtő Ferenc Rekviem egy hajdan volt birodalomért című munkájában így magyarázza
meg az imperialista háború átalakulását ideológia célokat követő háborúvá:
„Akkor már Benešék a nacionalista áramlat és a francia–angol szabadkőművesség hatása
alá kerültek, amelyhez hozzátartozott Wilson is [...] szóval, ami Trianont illeti, az tény, hogy
Jászi Oszkár, illetve Károlyi Mihály gondolatát, hogy egy demokratikus és autonómiákkal élő
föderális államot csináljunk Magyarországból, lényegében nem akarta senki [...] nyugaton
sem támogatta senki.”
➽ Fejtő Ferenc úgy látja, hogy Trianon ideológiája a republikánus baloldal háborúja volt a
klerikalizmus ellen. Erről így ír:
„A francia parlamentet még a háború előtt választották meg, a háború alatt ugyanaz maradt,
és abban a radikális párt, amelyiknek a többsége szabadkőműves volt, ugye, azok diktáltak.
Na most azoknak szemében a katolikus Ausztria-Magyarország, amelyet valójában nem
ismertek, a Vatikán támasza volt. És itt ütköztek ki a demokratikus köztársaságokból álló
Európa téveszméi, mert a szerbek, a horvátok vagy a szlovákok nem voltak demokratábbak,