A harmadik (1877–1946) és a negyedik (1946–1958) Francia Köztársaságot a
történettudományban is elfogadott álláspont szerint a szabadkőművesek dominálták, akik
egymás után két antiklerikális reformot is bevezettek az egyházi befolyás csökkentésére.
❗ Az ugyancsak szabadkőműves angol-amerikai Edward Mandell House írja – a szerzőről,
André Tardieu-ről, aki a francia amerikai hadügyek főmegbízottjai is volt, az 1921-ben21 – az
Egyesült Államokban megjelent, a versailles-i békeszerződésről szóló könyvének az
előszavában:
➤ „Mások is vannak, akik képesek pontosan és érdekfeszítően elemezni azokat az
eseményeket, amelyek az I. világháborúhoz vezettek és magát a háborút is, de André
Tardieu-n kívül nincs más francia, eltekintve Clemenceau-tól, aki olyan hitelesen
számolhatna be a békeszerződésről, amelyet Versailles-ban 1919. június 28-án írtak alá,
mint ő.
Tardieu úr semmit nem másodkézből vesz át. Résztvevője volt azoknak az eseményeknek,
amelyekről ír. A Küldöttek Tanácskozó Testületének tagjaként ismerte a francia politikai élet
áramlatait, és hozzáértően számol be a nagy konfliktushoz vezető okokról. A francia
hadsereg tisztjeként hitelesen szól a történelem dicsőséges részéről, amelynek ő is a
részese volt. Ez a tapasztalat segítette, amikor felkérték az egyik legfontosabb szerep
elvállalására a béketárgyaláson. Nem volt senki, aki több energiával végezte volna munkáját
és senki sem tudta jobban megragadni a Kongresszus elé került kényes és bonyolult
problémáknak a lényegét.
Nemcsak Franciaország számára volt felbecsülhetetlenül értékes, de a más országokból ott
lévő szakértő társai számára is. Igazság szerint az egyik csaknem nélkülözhetetlen ember
volt a konferencián. Éppen ezért, ha van valaki, aki ismerni akarja azokat a sorsdöntő
napokat Párizsban, amikor Franciaország szövetségesei összegyűltek a világ minden
sarkából, hogy elszámoljanak a központi hatalmakkal, olvassa el az Igazság a szerződésről,
mivel olyanvalaki informál, aki tájékozott volt.”❗
❗ Az 1914. június 28-án végrehajtott szarajevói merénylet résztvevőiről kiderült, hogy
valamennyien szabadkőművesek voltak, illetve kapcsolatban álltak szabadkőműves irányítás
alatt működő titkos szervezettekkel. Bosznia-Hercegovina 1908-as annexióját követően
Nyikolajevics Szvetomir találkozott Budapesten a magyarországi Szimbolikus Nagypáholy
vezetőivel. Megvitatták, hogy milyen kilátásai vannak egy Osztrák–Magyar Monarchia és
Szerbia közötti háború kitörésének. Olyan balkáni háborúról folytattak eszmecserét, amely
Európára is kiterjedhetne.
➤ Fontos tanácskozásra került sor Londonban is 1910 januárjában. Ezen a
szociáldemokrata pártok képviselői tanácskoztak ugyancsak egy várható nagy háborúról.
Elképzeléseik szerint az ilyen nagy háborút követő veszteségek, a magas adók, a
néptömegek nélkülözései szükségszerűen forradalmi helyzet kialakulásához vezetnek. Ha
pedig valamennyi ország forradalmi kormányzat alá kerül, a formális kormányok az
informális pénzhatalom utasításainak engedelmeskedve már létrehozhatják az Új
Világrendet, amely globális diktatúra lenne.❗