nem zsivajog mégsem, susmorgás kél csak a mélyben,
mint mit a tengerről hallhat, ha ki messze figyel rá,
s mint amilyen hangot, ha sötét felhők seregével
ver zivatart Jupiter, küld végül a távoli dörgés.
Csarnoka telt, népség jön-megy, bolyog, imbolyog ebben:
szó, igaz és hazudott vegyesen, teng-leng a teremben,
kósza, riadt hírek, zavaros szavak ezrei szállnak;
itt az üres füleket telecsorrantják csevegéssel,
ott hordják ismét szanaszét, s nő folyton a költött
kósza beszéd; viszi messze neszét s megtoldja, ki hallja.
Ott a Hiszékenység, a hamarszivü Rászedetéssel,
ott van a Káröröm is, Félszek riadott sokasága,
rögtöni Lázadozás, kétes-forrásu Susorgás.
Ő maga meg, mi egen, vizeken, s mi megeshet a földön,
mindent lát, s a világ kerekét kémlelve kutatja.
ACHILLES ÉS CYGNUS
Elhírlelte tehát: közelednek, hős katonákkal
rakva, görög gályák; várják, nem meglepetésül
jönnek a fegyveresek: kikötőt őriznek a trószok;
s ott legelőbb, ahogy adta a sors, Hector gerelyétől,
Protesilaos, aláhullasz; danaos daliáknak
drága a harckezdet; Hector, hőst ölve, kitűnik;
és a phrygek se kevés vérük hullatva, megérzik
már az archiv karokat, Sigeum partja piroslik,
s már a vitéz Cygnus, Neptun ivadéka, a harcban
ezreket ölt, és már szekerén száguldva Achilles
Pelionon-nőtt lándzsával rajokat teritett le,
s Cygnust vagy Hectort fürkészve a harci-sorok közt,
Cygnus elébe kerül (Hectort tíz évnek utána
éri csak el): hószín, járomba fogott paripáit
bíztatgatva tehát, szekerét Cygnus fele hajtja,
és rezgő gerelyét izmos karjával emelve
"Bárki vagy, ifjú vitéz," így szól, "véged; de vigaszként
vedd, hogy a haemoni hős hasitotta ki torkod, Achilles!"
Így szólt Aeacides; szava szálltán fegyvere szárnyalt,
lökte ki lándzsáját, s noha nem vétette irányát,
mégse tudott többet megtenni a vashegyü dárda,
mint hogy a hős mellét megütötte, de tompa ütéssel.
"Istennő fia, mert hírből ismerlek," eképpen
szól az, "mért ámulsz, amiért meg nem sebesültem?"
(Mert ámult.) "Nem e lóforgós rőt harci-sisak volt,
mit szemlélsz, sem az öblös pajzs, mely a balkaromon függ,
megsegitőm: hisz ezek pusztán díszítik a testem;
Mars is ezért hord fegyvereket! De akár lehajítom
s meztelenül maradok, mégis sértetlenül állok;
ér valamit nem Nereus-lánytól lenni, de attól,