Itt nem valami képzeletbeli transzneműek jogairól van szó, amelyeket védeni kell; itt a
gyermekek védelméről van szó. Mert ha egyszer egy gyermeknek megengedik, hogy
megváltoztassa a törvényes nemét, mert úgy érzi, akkor nagyon felnőtt döntésekkel kell
szembenéznie. Ha komolyan gondolják a nemváltoztatást, akkor a következő lépés az
orvosi beavatkozás, amely a pubertásblokkolókkal kezdődik, de nem ér véget itt.
Az Egyesült Királyságban a Tavistock Központ nemi identitást fejlesztő szolgálatát az egyik
páciens, Keira Bell bíróság elé vitte, mert pubertásblokkolókat adtak neki, holott valójában
mentális egészségügyi támogatásra lett volna szüksége.
A bírák azt mondták, hogy kétlik, hogy a klinika legfiatalabb páciensei - némelyikük 16,
mások mindössze 10 évesek - fel tudták volna fogni, milyen következményekkel járhat egy
olyan kísérleti kezelés, amely életet megváltoztató következményekkel jár.
Lehet, hogy nem minden 14 éves spanyol, aki úgy dönt, hogy megváltoztatja a nevét és a nemét
a személyi igazolványban, nemet is fog változtatni, de a nemi identitással kapcsolatos
kérdésekkel világszerte foglalkozó egészségügyi szakembereket minden bizonnyal arra
ösztönzik, hogy ne tagadják meg egyetlen egyén önfelfogását sem.
Nyilvánvaló, hogy ez a megközelítés táplálja a nemi önrendelkezés körüli liberális-baloldali
narratívát - és nem csak Spanyolországban -, valamint azt az irritálóan logikátlan mantrát, hogy
"a transz nők nők", ahogyan azt a Stonewall brit aktivista szervezet is hirdeti, de itt nem a nemi
elméletről szóló felnőtt vitát vizsgáljuk. Hanem a gyerekeket!
Ha azonban egyszer egy gyermeknek engedélyezik, hogy
megváltoztassa a törvényes nevét és nemét, hogyan
reagáljon erre a világ többi része?Az iskolák kénytelenek lesznek tanácskozni a vécék, az egyenruhák és a névmások
használatáról. A tanároktól és a diákoktól kivétel nélkül elvárják majd, hogy beálljanak a
sorba, és függesszenek fel mindent, amit korábban igaznak tartottak saját és mások
identitásáról, mindezt azért, mert Marco mostantól Marta akar lenni.
A gender-elmélet hívei azt a trükköt alkalmazzák, hogy a nemek fogalmát függetlenítik a
születési nemtől.
Az érvelésük szerint az orvos nem tudja megkülönböztetni a fiúkat és a lányokat a nemi
szervekre vetett pillantással - ehelyett az határozza meg a valódi nemet, ami a baba
fejében van. Ez az érvelésük központi tétele - és attól tartok, hogy ez őrültség.
Kérdezzék Keira Bellt. A most 24 éves Keira 16 éves korában változott át fiúvá, Quincyre,
pubertásblokkolókat szedett, tesztoszteron injekciókat kapott, és átesett egy dupla
masztektómián. De ez nem volt elég. [...]
Ahogy egy nemrégiben írt cikkében fogalmazott:
Minél tovább haladtam az átváltozással,
annál inkább rájöttem, hogy nem vagyok férfi
és soha nem is leszek az".