A konferenciát követően von der Leyen újságíróknak elmondta, hogy
Elsődleges prioritásunk a bővítési menetrend
felgyorsítása az egész régióban és nyugat-
balkáni partnereink támogatása abban, hogy
végrehajtsák az európai úton való
előrehaladásukhoz szükséges reformokat".Az EU régóta törekszik arra, hogy a Balkánon terjeszkedjen. Szlovénia például 2004-ben,
Horvátország pedig 2013-ban csatlakozott az EU-hoz. Az Európai Bizottság 2018-ban tette
közzé azt a tervét, hogy Szerbia, Montenegró, Albánia, Észak-Macedónia, Koszovó és
Bosznia-Hercegovina 2025-ig követi ezt a példát.
Ezek a tárgyalások azonban nehézségekbe ütköztek. Bulgária például nyelvi és történelmi
viták miatt ellenezte Észak-Macedónia csatlakozását; Szerbia és Koszovó továbbra is
határvitában áll, amely a nemzetközi színtérre is átterjedt; öt uniós ország - Spanyolország,
Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus - pedig el sem ismeri Koszovó államát.
Mindazonáltal az EU nyugat-balkáni terjeszkedési törekvéseinek nagyobb lendületet adott az a
tény, hogy Szlovénia vette át az Európai Tanács hat hónapos soros elnökségét. Janez Jansa
szlovén miniszterelnök egyik ambíciója, hogy a tárgyalások ismét sínen legyenek és a nyugat-
balkáni államok 2025-re készen álljanak az uniós csatlakozásra.
Az EU-nak azonban saját maga is komoly problémákkal kell szembenéznie, ha továbbra is
elkötelezett a nyugat-balkáni bővítés mellett. A bővítés nem olcsó, és amikor ez a hat ország
végül csatlakozik a blokkhoz, az uniós források nettó kedvezményezettjei lesznek.
A Balkán Európában Szakpolitikai Tanácsadó Csoport elismerte, hogy "nyilvánvalóvá vált, hogy a
régió gyenge gazdaságai nehezen fogják elérni a társadalmi-gazdasági konvergenciát
jelentősebb uniós támogatás nélkül".
Ez pedig felvet egy másik kérdést: ki fogja ezt
fizetni?
Most, hogy az Egyesült Királyság, amely az EU költségvetésének második legnagyobb befizetője
volt, nincs többé, a blokk nem engedheti meg magának, hogy olyan könnyelműen bánjon a
pénzzel, mint a múltban. A pénzt azonban valahonnan elő kell teremteni.
Ez azonban nem fogja megakadályozni az EU bővítését, mert ez benne van a DNS-
ében. Emlékszem, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság akkori elnöke 2007-ben azt
nyilatkozta, hogy az EU az első "nem birodalmi birodalom". Semmi, amit az EU azóta tett,
nem változtatta meg a véleményemet arról, hogy Barroso igazat mondott állításában. És most a
Nyugat-Balkánon ismét ennek vagyunk tanúi.
Úgy tűnik, az EU soha nem tanulja meg a leckét, hogy minden egyes alkalommal, amikor
bővül, gyengébb lesz. Elveszi a hatalmat a központtól. Emellett ellenérzéseket szül a jelenlegi
tagállamok lakosságában, akik kénytelenek fizetni az újonnan érkezőkért.
A Brexit valójában soha nem történt volna meg, ha az EU nem döntött volna úgy, hogy a
század első évtizedében kelet felé terjeszkedik. Így az EU tulajdonképpen feláldozta a