több mint 1000 katonája lépte át a határt a szomszédos Tádzsikisztánba, hogy "mentse a
saját életét".
A BBC brit állami műsorszolgáltató jelentése szerint "a visszavonulás a harmadik alkalom,
hogy afgán katonák Tádzsikisztánba menekültek az elmúlt három napban és az ötödik
alkalom az elmúlt két hétben. Összesen közel 1600 katona lépte át a határt". Több is
követheti őket. Az afgán erkölcs alacsonynak tűnik és az afgán hadsereg teljes összeomlása
nem egy távoli lehetőség.
Oroszország egyelőre nem aggódik túlságosan e tekintetben.
Bár az afgán kormány helyzete veszélyes, továbbra is ellenőrzése alatt tartja a nagyobb
lakossági központokat és a tálibok egyelőre még nem mutatták meg, hogy képesek elfoglalni
és megtartani egy nagyobb várost. A szovjetek 1989-es afganisztáni kivonulását követően a
kormány néhány évig tartotta az ország legnagyobb városait, mielőtt elvesztette volna az
ellenőrzést.
Amíg a Szovjetunió folyamatosan küldött pénzt, addig a szóban forgó pénzeszközökkel meg
tudta vásárolni a kulcsfontosságú hadurak lojalitását és hatalmon tudott maradni. A rezsim
csak akkor bukott meg, amikor a Szovjetunió is összeomlott és Borisz Jelcin orosz kormánya
megtagadta a további pénzszállítást. A történelmi párhuzamok sosem pontosak, de ez azt
sugallja, hogy a jelenlegi afgán állam képes lehet kitartani, amíg az amerikaiak fizetnek érte.
Mindezek ellenére, azon túl, hogy az amerikaiak vereséget szenvedtek, a Kreml nem
valószínű, hogy nagy örömmel szemléli az afganisztáni eseményeket. Instabilitás az egyik
országban instabilitást szül a másikban.
Míg a szomszédos Tádzsikisztán, a volt szovjet köztársaság és Oroszország fontos
regionális szövetségese jelenleg politikailag stabil, 1992 és 1997 között véres polgárháborút
élt át, amelyben mintegy 20 000-100 000 ember halt meg, és a lakosság 10-20 %-a
kényszerült lakóhelyét elhagyni. A lázadó erők Afganisztánt használhatták bázisként, és
támogatást kaptak az afgán hadúr Ahmad Sah Massoudtól.
Moszkvában kétségtelenül aggódnak amiatt, hogy az események most megismétlődhetnek,
és hogy az Afganisztánban növekvő káosz veszélyezteti a határon túli életet. Mint Andrej
Kazancsev, a moszkvai Közgazdasági Felsőoktatási Intézet professzora a Vedomosztyi
című lapnak elmondta, ha az afganisztáni helyzet tovább romlik, "több száz vagy akár több
ezer iszlamista harcos próbál majd átjutni a határon azzal a céllal, hogy destabilizálják
Tádzsikisztánt".
Bár ez közvetlenül nem veszélyezteti Oroszországot, Moszkva nem szeretné, ha az
iszlamista csoportok megvetnék a lábukat bármely Oroszországhoz közeli területen,
különösen, ha figyelembe vesszük az ország saját, a közelmúltban kialakult iszlamista
terrorizmussal kapcsolatos belföldi történelmét. A Kremlnek tehát komoly érdeke fűződik
Tádzsikisztán további stabilitásának biztosításához.
Ennek érdekében Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon beszélt Tádzsikisztán és
Üzbegisztán elnökével, és megígérte, hogy szükség esetén további csapatok küldésével
segít a tádzsikoknak határuk biztosításában.