Nemtetszésük tükrözte az Európai Bizottság elnökének, Ursula Von der Leyennek a
reakcióját, aki szerdán kijelentette, hogy Magyarország új törvénye szerint "a
homoszexualitást a pornográfiával teszik egyenlővé". Ez a jogszabály a gyermekek védelmét
ürügyként használja arra, hogy szexuális irányultságuk miatt diszkriminálja az embereket".
Von der Leyen elítélései is azonban némileg elmaradtak azoktól, amelyeket Mark Rutte,
Hollandia miniszterelnöke fogalmazott meg, aki a múlt hónapban azt mondta: "Számomra
Magyarországnak nincs helye többé az EU-ban".
Itt kell megjegyeznem, hogy én sem értek egyet Magyarország új törvényével. Őszintén
szólva, engem nem érdekel egy ember szexualitása vagy életmódja - élni és élni hagyni, ezt
vallom. Viszont nem szavaztam volna meg az Európai Parlamentben egy olyan
állásfoglalást, amely jogi és pénzügyi megtorlást is követel Magyarországgal szemben.
És itt van, elmondom, hogy miért.
- Először is, mert ez nem tartozik az EU-ra.
Az oktatás nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért az, hogy Magyarország mit csinál az
iskoláiban, az a saját ügye. És pláne nem tartozik az olyan külföldi vezetőkre, mint Rutte.
Láttuk, mi történik, ha külföldi vezetők beleütik az orrukat más országok ügyeibe. Vegyük
például a bukást, amikor Barack Obama akkori amerikai elnök azt mondta a briteknek, hogy
maradjanak az EU-ban, még 2016-ban.
A briteknek nem tetszett ez a beavatkozás, és ezt követően a kilépésre szavaztak.
Ha Orbánt meg akarják büntetni ezért a politikáért, akkor azt a saját népe tegye meg a
szavazóurnákon keresztül, ne pedig más elnökök vagy miniszterelnökök nyomására.
Jövőre úgyis újraválasztják.
- Másodszor, azt állítom, hogy azok a vezetők, akik elítélik Magyarországot, akaratlanul
Orbán kezére játszanak. Gyanítom, hogy titokban nagyon örül annak a reakciónak, amelyet
ez a törvény kiváltott az EU-ban. Ez lehetővé teszi számára, hogy belemerüljön az
ostrommentalitásba - Magyarország kontra világ. És a közelmúlt tapasztalataiból tudjuk,
hogy a vélt áldozattá válás nagyon erős fegyver a politikában. A világ vezetői és az európai
parlamenti képviselők által tett lépések csak Orbán újraválasztási kampányát segítik.
Úgy vélem, hogy ez a válság a kultúrák összecsapását jelenti és alátámasztja, hogy miért
nem fog soha működni a teljes európai integráció.
Az Európai Parlament megpróbálja ráerőltetni a liberális nyugati erkölcsöket a keleti,
hagyományosabb etikára. Bizonyára nem meglepő, hogy a magyar álláspontot
Lengyelország és Szlovénia is támogatja. Sőt, Janez Jansa szlovén miniszterelnök elítélte
az EU nyugati államait, amiért a helyi kultúrák tiszteletben tartása nélkül és helyett
"képzeletbeli európai értékeket" erőltetnek rájuk.
Véleményem szerint helytelen, hogy az EU és a külföldi vezetők beavatkoznak egy másik
ország ügyeibe - különösen, ha ezt ilyen erkölcsi felsőbbrendűségi érzéssel teszik.
Azt is mondhatnánk, hogy ez az újkolonializmus, a gyarmatosítás egy formája.