A kancellárként az amerikai vezetővel való utolsó találkozója előtt Merkelhez intézett
felhívást többek között Dietmar Bartsch, a Die Linke (A baloldal) párt elnöke, Wolfgang
Kubicki, a Bundestag alelnöke, Serap Guler, Észak-Rajna-Vesztfália integrációért felelős
államtitkára, valamint számos parlamenti képviselő írta alá a politikai spektrum minden
részéből. Az aláírók között újságírók és művészeti szakemberek is voltak, köztük a díjnyertes
filmrendező és újságíró Lutz Hachmeister.
A szerzők kijelentették, hogy Julian Assange üldözése "a sajtószabadság és a
véleménynyilvánítás szabadsága elleni támadás" és azt állították, hogy azt "minden
határozottsággal vissza kell utasítani".
A levél elsősorban a WikiLeaks társalapítójának jól- létét emeli ki, hivatkozva az ENSZ
kínzásokkal foglalkozó különmegbízottja, Prof. Nils Melzer (aki szintén az aláírók között van)
jelentéseire, miszerint Assange a "pszichológiai kínzás" tüneteit mutatja és már csak ezen
okok miatt is szabadon kell engedni. Menyasszonya, Stella Moris szerint bebörtönzése "mély
depresszióhoz és kétségbeeséshez" vezetett.
A német kancellárhoz folyamodva az aláírók szerint Merkel "segíthet abban, hogy Julian
Assange-nak ne kelljen tovább az egészségét súlyosan veszélyeztető fogva tartásban
maradnia". Azt javasolják, hogy kitartása az ügyben "humanitárius megoldást nyújthat Julian
Assange számára és 'arcmentő' megoldást az amerikai elnök számára".
A szerzők felszólították Merkelt, hogy hangsúlyozza a sajtószabadság támogatása
iránti elkötelezettségét azzal, hogy az amerikai elnök jelenlétében hozza fel a kérdést,
aki szerintük végső soron felelős azért, hogy Assange-t továbbra is az Egyesült Királyságban
tartják fogva, miközben folyamatosan követelik kiadatását az Egyesült Államoknak.
Hozzátették, hogy egy ilyen lépés lehetőséget adna arra is, hogy teljesen maguk mögött
hagyják Donald Trump korábbi amerikai elnök viharos korszakát.
Assange-t 2019 áprilisa óta tartják fogva a londoni Her Majesty's Prison Belmarshban, egy
maximálisan őrzött börtönben, miután az ecuadori kormány, amely menedéket nyújtott neki
londoni nagykövetségén, ahol hét éven át húzta meg magát, mégis feladta és engedte a
letartóztatást. Az óvadék megszegése miatt tartották ott fogva.
Assange annak ellenére marad Belmarshban, hogy egy bíró januárban úgy döntött, hogy
mentális egészségügyi aggályok miatt nem adható ki az Egyesült Államoknak, hogy
kémkedéssel és hackerkedéssel kapcsolatos vádakkal szembesítsék.
Júniusban Assange menyasszonya azt mondta, hogy társa "alig bírja" a börtönben, és
"szörnyű állapotban van, még egy mondatot sem tud összefűzni", hozzátéve, hogy egy kis
cellába van bezárva napi 22 órára.
Az amerikai kormány a kémkedési törvény alapján vádat emelt az ausztrál újságíró ellen,
azzal vádolva, hogy 2010-ben titkos információkat szivárogtatott ki. Akkoriban a WikiLeaks
olyan dokumentumokat tett közzé, amelyek részletesen ismertették az amerikai hadsereg
által Afganisztánban és Irakban elkövetett visszaéléseket, köztük lehetséges háborús
bűncselekményeket. Washington jelenleg a kiadatását kéri, és Assange akár 175 évre is
börtönbe kerülhet, ha bűnösnek találják. (A teljes cikket fordította: SBG Buddha -
VilagHelyzete) https://www.rt.com/news/528979-assange-merkel-letter-biden