"Volt egy pillanat, amikor jól kontrolláltuk a helyzetet. De aztán megjelent a Delta-mutáns,
amelyik komolyabb fertőzőképességgel rendelkezik. Nyáron mindenki újra aktiválni akarta a
turisztikai ágazatot, mert sok ország, például az enyém is, függ tőle. Ez egy visszalépés volt,
hiszen a járvány globális dolog és ha a bolygó egy részén kitör a járvány, akkor az
hullámként más helyeket is elér."
"Valami, ami régen és messze történt"?
Itt egy kérdés merül fel: Tanult-e az emberiség a korábbi tapasztalatokból? Ez egy nehéz
kérdés, ismerik el a szakértők.
● "Ez a bizonyos világjárvány pusztítást okozott az embereknek szerte a világon és
úgy tűnhet, hogy rosszul voltunk felkészülve" - mondja David Dockrell professzor, az
Edinburgh-i Egyetem Gyulladáskutató Központjának munkatársa. Ő részt vett egy
tanulmányban, amely egy évszázadnyi influenzakutatást elemzett a jelenleg is zajló
világjárvány közepette. A Covid- 19 - et általában az úgynevezett spanyolnáthához szokták
hasonlítani, amely a becslések szerint a világ népességének egyharmadát érintette, és
legalább 50 millió ember halálát okozta. "Azt hiszem, jogos az összehasonlítás [a
spanyolnáthával]" - mondta Dockrell professzor az RT-nek.
"Mindkét epizód olyan vírusokból eredt, amelyek viszonylag újak voltak a nekik kitett
népesség számára, mindkettő jelentős változásokat okozott a társadalomban és jelentős
zavarokat a modern életben abban az időben, amikor bekövetkezett"."
Eközben Valenzuela professzor úgy véli, hogy a társadalom alábecsülte a veszélyt és úgy
tekintett rá, mint "egy fejfájásra, ami majd elmúlik, ha a lakosság nagy része be van oltva".
"Számomra úgy tűnik, hogy a nyugati világ elfelejtette a múltbeli járványok tapasztalatait, azt
gondolva, hogy ez valami olyasmi volt, ami régen és messze történt" - mondja.
"Mégis, Afrikában szinte minden évben kitör az ebola - de ez sokak számára olyan távolinak
tűnhet. Vannak speciális szervek, mint például a WHO [Egészségügyi Világszervezet],
amelyek ezeket a járványkitöréseket kezelik. A legtöbb légúti vírus különösen a világ ázsiai
részét sújtja, így az olyan országok, mint Kína, Japán vagy Dél-Korea, megtanulták, hogyan
kell cselekedni. De a WHO jelentéseit, amelyek a járvány kitörésének lehetőségére
figyelmeztetnek, és elmondják, hogyan kell felkészülni, tömegesen figyelmen kívül hagyták."
"Kína egyértelműen nagyon jó munkát végzett a fertőzések megfékezésében, a
válaszlépéseik azt mutatják, hogy a terjedést le lehet lassítani" - ért egyet Dockrell
professzor.
"De a probléma szerintem az, hogy abban a szakaszban, amikor megpróbáltuk korlátozni a
további utazásokat, olyan sok volt a fertőzés, és olyan sok országba terjedt el, hogy rengeteg
különböző helyen felbukkant."
● "Azt mondanám, hogy minden országnak voltak tervei a nagyobb vírusos világjárványokra,
különösen egy új influenzajárványra összpontosítva, de ebben az esetben a koronavírusra
alkalmazva. És ezek a tervek valóban segítettek a kezelésben" - folytatja Dockrell
professzor.