saigoni evakuálás ikonikus képeire, nem sokkal azelőtt, hogy a dél-vietnami fővárost
elfoglalták a megszálló kommunista vietkong erők.
Joe Biden és Antony Blinken külügyminiszter határozottan tagadták, hogy ezek a történelmi
események bármilyen módon hasonlítanának egymásra. (Bár a kutyát sem érdekli igazából,
mit mondanak, hiszen a szavuk semmit nem ér, a valóság pedig önmagáért beszél! - SBG
Buddha - VilagHelyzete saját megj.)
A Hannitynek nyilatkozva Donald Trump dicsérte a 2020 februárjában Katarban a tálibokkal
kötött alkut és szidta az ENSZ által támogatott, megbuktatott Aszraf Ghani afgán elnököt, aki
azonnal elmenekült az országból, amikor a tálibok elfoglalták Kabult.
"Őszintén szólva soha nem bíztam Ghaniban. Ezt nyíltan és világosan megmondtam. Úgy
gondoltam, hogy ő egy totális csaló. Szerintem megúszta a gyilkosságot" - mondta Trump,
hozzátéve, hogy "soha nem kedvelte" az önmagát menekítő afgán vezetőt.
Trump kitartott amellett, hogy az ő kormánya a tálib militánsokkal folytatott tárgyalásai során
keményen fellépett és következményekkel fenyegette meg őket, ha amerikai katonákat
támadnak meg. A tálibokat "jó harcosoknak" is nevezte - szöges ellentétben Bidennel, aki
korábban igyekezett lekicsinyelni a csoport erejét és teljes bizalmát fejezte ki az Egyesült
Államok által kiképzett afgán biztonsági erők iránt.
Trump megállapodása értelmében az Egyesült Államoknak május 1-jéig fokozatosan ki
kellett volna vonulnia Afganisztánból, cserébe a tálibok ígéretéért, hogy leállítják az
amerikaiak elleni támadásokat és párbeszédet folytatnak a kabuli kormánnyal.
A harcok a fegyveresek és a kormány között szinte azonnal újraindultak az alku megkötése
után, az USA azonban 2020 februárja óta nem szenvedett harcban halálos áldozatokat.
Miután Trumpot felváltotta a Fehér Házban, Biden azt mondta, hogy az amerikai csapatok
szeptember 11-ig távoznak, később a határidőt augusztus 31-re tette át. A harcosok eközben
átfogó offenzívát indítottak, a múlt hétre szinte egész Afganisztánt elfoglalták, és a főváros
elfoglalása után győzelmet hirdettek.
A tálibok megfogadták, hogy nem bántják a külföldi diplomatákat és segélymunkásokat, de
figyelmeztettek, hogy Washingtonnak szeptember 11-ig be kell fejeznie az összes csapata
kivonását, beleértve a hétvégén átcsoportosított mintegy 5000 katonát, akik az evakuálások
felügyeletét látják el.
Joe Biden jelenleg bírálatokkal szembesül otthonában a kivonulás kezelése miatt, valamint
korábbi kijelentései miatt, amelyekben azt sugallta, hogy Kabul eleste valószínűtlen.
Láthatóan fogalma sincs semmiről!
Egy hétfői beszédében Biden azzal érvelt, hogy a Trumptól örökölt megállapodás
szellemében cselekedett, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad
megismételnie azt a "hibát, hogy határozatlan ideig marad és harcol egy olyan konfliktusban,
amely nem szolgálja az Egyesült Államok nemzeti érdekeit".
Az elnök elmondta, hogy az Egyesült Államok 2001-ben azzal az elsődleges céllal szállta
meg Afganisztánt, hogy harcoljon az al-Kaida és más terrorista csoportok ellen és az ottani
stabil demokrácia kiépítése soha nem volt a küldetés része.