- AUGUSZTUS 22.
JÓVÁHAGYTÁK AZ ELSŐ DNS-ALAPÚ VAKCINÁT A KORONAVÍRUS ELLEN -
ÚJABB VALÓRA VÁLT ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLET...
Nyugi, ez is kísérleti, ez is csak sürgősségi jóváhagyással, de ebből már 3 adaggal kell
beadni! (VilagHelyzete megj.)
Bemutatták Indiában az első koronavírus
ellen is alkalmazható DNS-alapú vakcinát- írja a BBC. A ZyCoV-D nevű oltóanyagot a
korábbi mRNS kísérleti vakcinákhoz
hasonlóan egyelőre csak sürgősségi
használatra hagyták jóvá.
A gyártó Cadila Healthcare közleménye
szerint az oltottak 66 százalékánál előzte
meg a szer a tünetekkel járó megbetegedést.https://www.bbc.com/news/world-asia-india- 57774294
A vakcina hatásosságát 28 ezer önkéntesen tesztelték, fiatalokon is: ezer adagot 12-18 éves
fiataloknak adtak be. A gyártó szerint a szervezetük jól tolerálta a szert.
A III. fázisú klinikai vizsgálatokat a járvány második hullámának csúcsán végezte a gyártó,
amely szerint terméke hatásos a variánsok, különösen a delta ellen is. A terveik szerint
évente 120 millió adagot gyártanak majd belőle évente. A ZyCoV-D az első olyan oltás a
világon, amelyet nem tűvel, hanem eldobható injektorral juttatnak a szervezetbe.
A DNS-alapú vakcina működési elve nagyban hasonlít az mRNS vakcinákéhoz: megtanítja a
szervezet immunrendszerét, hogy vegye fel a harcot a koronavírus ellen.
Az indiai oltóanyag plazmidokat, vagyis apró DNS-gyűrűket használ. Ezek genetikai
információt tartalmaznak, így jut be az oltóanyag a bőr rétegei közé. A plazmidok információt
hordoznak magukban a sejtek számára a tüskefehérje előállításához.
A tüskefehérjét a vírus arra használja, hogy megtapadjon a szervezetben, a jelenléte miatt
azonban az immunrendszer akcióba lép és megindul az antitest-termelés.
DNS-alapú vakcinát korábban csak állatoknál engedélyeztek.
❗ Az Egyesült Államokban jelenleg 160 DNS-alapú oltóanyagot tesztelnek, többet a rákos
megbetegedések, harmadukat pedig a HIV-vírus megfékezésére használnák. A DNS-
vakcinák hatalmas előnye az mRNS-el szemben, hogy míg utóbbi csak -70 Celsius fok körül,
ez akár már -2 és 8 fok között is tárolható.
Az eddig kifejlesztett DNS-alapú vakcinák az állatokban igen, az emberekben azonban nem
működtek megfelelő hatékonysággal: nem váltottak ki ugyanolyan mértékű immunválaszt.