Azok, akik megpróbáltak segíteni az evakuálási erőfeszítések megszervezésében, kevés
reményt láttak a folyamatban.
A Coloradói Egyetem jogászprofesszora, Warren Binford a WSJ-nek nyilatkozva a "teljes
káoszt" egy "hatalmas földalatti vasúthoz hasonlította, ahol ahelyett, hogy évtizedekig
működhetne a dolog, szó szerint órák vagy napok alatt zajlik le minden".
Az erőforrások égető szükségessége ellenére a jelentések szerint a bérelt repülőgépek
üres ülésekkel indulnak el és a bürokratikus akadályok miatt az emberek helyben
ragadnak. A tálibok ellenőrzőpontokat állítottak fel, ami megnehezíti a szárazföldi indulást,
míg az USA egy esetben állítólag 40 afgán nőt akadályozott meg abban, hogy felszállhasson
egy chartergépre, amely két napja várakozott már arra, hogy velük együtt indulhasson.
A talán legbizarrabb magánmentési kísérlet során egy ugandai nőnek, aki kétségbeesetten
próbált felszállni egy hazájába tartó repülőgépre, egy szennyvízcsövön keresztül kellett
átmásznia, hogy eljusson a gépéhez.
A repülőtér kapuját őrző tengerészgyalogosok és a Sayara International, a
washingtoni székhelyű segélyszervezet, amely az 1000 férőhelyes, három repülőgépes
evakuációs járatot szervezte, és a hirtelen keletkezett pénzhiány betömése érdekében
úgy döntött, hogy az utasoktól pénzt kér, ehhez a géphez ez a nő másképp nem tudott
eljutni.
És ő még a szerencsések közé tartozott, ugyanis a Sayara társalapítója, George Abi-Habib
elmondta, hogy a repülőgép 345 ülőhelyéből mindössze 50 volt foglalt.
"Nem várhatjuk el mindenkitől, hogy egy csatornavezetéken keresztül kússzon biztonságba".
Az amerikai hadsereg saját mentési műveletei személyi feltételek tekintetében
szánalmasan alultervezettek, amint azt a közelmúltban több ezer katona váratlan
visszatérése is világossá tette, akik segítenek az evakuálásban.
A jelentések szerint több tízezer helyi lakos rekedt ott, azután, hogy elhitették velük,
hogy az amerikai és koalíciós erőknek nyújtott 20 évnyi segítség után legalább
biztonságos átkeléssel jutalmazzák őket. Számtalan amerikai is ellenséges területen
rekedt.
Prince a korábbi elnök, Donald Trump idején az afganisztáni háború privatizálására
törekedett, felajánlva, hogy saját zsoldosaival veszi át az amerikai hadsereg által végzett
munkát, akik akkoriban Academi néven tevékenykedtek.
2019 márciusában 6000 emberét ajánlotta fel az akkor a helyszínen lévő amerikai csapatok
többségének helyettesítésére, azzal dicsekedve, hogy a Pentagon által elköltött költségek
töredékéért képesek lennének kiképezni az afgán biztonsági erőket és megbékíteni az
ellenséget.