Ez az új gondolkodásmód - a progresszivizmus talán a legigazságosabb kifejezés rá -
sokkal kevésbé toleráns, mint a liberalizmus. Sőt, a szólásszabadsággal szembeni
ellenségességében, manicheista világnézetében, az ellenfeleket fasisztának tartó
gyanújában és abban a hitében, hogy a politikát mindenbe bele kell illeszteni - a
tudománytól a gyerekkönyvekig -, közelebb áll a totalitárius hagyományhoz.
Az amerikai progresszivizmus nyilvánvalóan nem kommunizmus, mint ahogy ellenfelei
sem nácik; a piac tökéletesen alkalmas a legtöbb progresszív cél elérésére és Amerika
kulturálisan baloldalibbá vált, miközben a jobboldali gazdaságpolitika dominált, és a globalizáció
a közös téma, amely összeköti a kettőt.
A globalizációnak azonban ára volt: munkahelyek milliói szűntek meg a Kínával kötött
2001 - es kereskedelmi megállapodás után, amelyet két hónappal azután kötöttek, hogy
George W. Bush a szovjet példát követve lerohanta Afganisztánt.
Ezekben az egykori ipari központokban kezdtek először felfigyelni a kábítószer okozta
halálesetek járványára, amely ma a történelem egyik legnagyobb társadalmi katasztrófája.
Négy évtizeddel szuperhatalmi riválisa után az Egyesült Államok mára olyan országgá vált,
ahol az emberek túladagolás és öngyilkosság miatt fiatalon halnak meg.
Hogy ez a járvány ilyen sokáig tartott, amíg regisztrálták, talán a drogprobléma magányos és
gyakran legális jellegének köszönhető; az AIDS-szel ellentétben nem érintett túl sok hírességet,
Prince volt a kivétel. De az is lehetett, hogy akik az áldozatok voltak - túlnyomórészt vidéki fehér
amerikaiak, akiknek sem maguknak nem volt hatalmuk, sem befolyásos támogatóik nem voltak.
A pozitív diszkriminációt eredetileg a hivatalos vagy nem hivatalos szegregáció
ellenintézkedéseként vezették be, de mint sok más dolog, a bürokrácia növekedésével a célja
is változott. Ma a magánintézményekbe való kormányzati beavatkozás célja az egyenlőség -
nem az esélyegyenlőség liberális koncepciója, hanem az eredmények ambiciózusabb
egyenlősége vagy "méltányosság".
Ezen elmélet szerint minden faji csoportnak egyenlő képviselettel kell rendelkeznie az elit
intuitív intézményekben, ami azt jelenti, hogy az amerikaiaknak fajuktól függően
különböző pontszámokat kell elérniük ahhoz, hogy bizonyos főiskolákra járhassanak.