Az átvevő pontokért folyó banda háborúknak egyre fiatalabb áldozatai vannak. Csatározások
során idén 14 ember vesztette életét, több kiskorút beleértve. Az augusztus 18-ai vesztes
egy 14 éves tinédzser volt. A városvezetés szinte tehetetlen, mert a negyedekben egy jól
kiépült „térfigyelő rendszer” van: iskolakerülő gyerekeket bíznak meg, hogy az átkelő
helyeket őrizzék – és ha megérkeznek a nem kívánt személyek, akkor leadják a drótot.
● A Kalliste lakópark
Elnézve ezekről a problémás északi negyedekről készült dokumentumfilmeket – az ember
nem is tudja, hogy hol is jár.
Európa közepén? Szeméthegyek mellett, a hatvanas években felhúzott a Kalliste lakópark
postaládái szétzúzva, a folyosóin a friss menekült, vagy csak bevándorló afrikaiak éppen egy
elhagyott lakást választanak otthonuknak.
Íme kis ízelítő: https://www.youtube.com/watch?v=IUrls-BOQBA
A házak előtt valóságos fekete kereskedelem megy: aki ért valamely hasznos szakmához
(autószerelő, burkoló, villany-, gázszerelő stb) mindenféle formalitás és számla nélkül
igyekszik segíteni a többieknek. Az esténként a nagybaniról kihozott zöldség-gyümölcs is fű
alatt megy el – de legalább olcsó. Az itt élők 22%-a munkanélküli, de lehet, hogy ez az arány
is sokkal magasabb.
A lakások bérleti díját az esetek nagy részében a CAF lakástámogatásból fizetik, már ha van
a lakóknak kapacitásuk bejárni a hivatalos utat. Az említett negyedekből a közszolgáltatók
szinte kivonultak – magára hagyva azt, ami egyébként is tarthatatlan.
● Közbiztonság
Macron szerint azonban nem járja, hogy egy demokráciában az embereknek félniük kelljen –
hiszen a biztonság az egyik alapjog.
A Marseille-be szánt háromszáz rendőr közül már 100 meg is érkezett. A rendőrség számára
ígért 120 milliós támogatásból egy videókamera rendszert és egy új rendőrkapitányság
megépítését is tervezik. Ez akár jó ötlet lehet, látva hogy például a belváros néhány évvel
ezelőtti bekamerázása és az ottani biciklis rendőrbridgádnak köszönhetően az utcai
támadások és nyíltszíni rablások jelentősen mérséklődtek. A L’info s’eclaire szeptember eleji
Podcastjában Driss Ait Youssef biztonsági szakértő azonban kerekperec megmondta,
hogyha sikerült is véget vetni egy bűnözési ágnak, az elkövetők végül más illegális
tevékenységgel fognak foglalkozni.
További problémát jelent, hogy a droghálózatok vezetői legtöbb esetben külföldön, például a
Karib-szigeteken vagy Spanyolországban élnek – így az egyébként is aluldotált
igazságszolgáltatási rendszer nem tudja véghez vinni az akár több évig is eltartó nyomozási,
bizonyítási és bírósági hercehurcát.
Több rendőrt a helyszínre küldeni jó ötlet – de természetesen önmagában nem elég.
● Macron mobilitási csomagja