Macron szakít az elmúlt évek ingatlanfejlesztési stratégiáival – ami a város küllemét és
gazdaságát talán igen, de az életszínvonalát aligha emelte. Az új polgármester Benoit
Payannal karöltve egy mobilitási csomag mellett döntöttek: a város infrastruktúráját és az
oktatását kell rendbe rakni. A tömegközlekedési hálózat például fele olyan hoszzú, mint
Lyoné, és a problémás kerületeket kvázi kihagyja. Ezért fordul elő az, hogyha volna is munka
például egy városi kikötőben vagy egy gyorsétteremben – nincs reális opció odaérni reggel
az északi negyedből. Olyan, mintha ezek a negyedek szándékosan lennének elzárva a város
többi részétől. A gettósodást Macron a tömegközlekedési hálózat kibővítésével akarja
feloldani.
● Az iskolarendszer katasztrofális
Az iskolarendszer Macron szerint „nem jelenti az emancipáció forrását”. Persze, hogy nem.
A 472 állami iskola többségében szintén horribilis állapotok uralkodnak. Vannak olyanok,
ahol harminc éve nem volt felújítás és a patkányok suhannak át a folyosókon. Az
áramkimaradások, vagy télen a fűtési rendszer lerobbanása szintén megesik. Nem csoda,
ha nincs kedvük ilyen helyeken időzni a tinédzsereknek, akiket a szüleik sem nagyon tudnak
vagy akarnak erre rákényszeríteni.
Macron 174 iskola azonnali fejújítását rendelte el 1,2 milliárd eurós értékben. Emellett
ifjúságsegítő hálózat kiépítésére is sor fog kerülni.
● A lehetőségek városa
A városban azonban nemcsak rossz dolgok vannak. Például itt van az országos kedvenc, a
remek focicsapat, az Olympique de Marseille. Európa egyik legnagyobb kikötője és a helyi
fiatal generáció szintén jó alap lehet a város megújulására.
Macron a „lehetőségek városának” nevezte Marseillet, ami reményt adhat a városlakóknak.
● Végül a zsidók
A 870 ezer fős város tizedét a főként Észak-Afrikából a hatvanas években bevándorló
szefárdi zsidók teszik ki. Ők a város középső, keleti és déli részében vannak szétszóródva.
Szemben a többi francia városban általános társadalmi és szakmai rétegződéssel – a
marseillei zsidókkal mindenütt összefuthatunk, legyen az egy busz volánja, egy állami iskola
tanári kara, orvosi rendelő – vagy pedig egy közért.
A Times of Israel tavaly decemberi riportjában Michel Cohen Tenoudji hitközségi elnök úgy
nyilatkozott, hogy az itt élő, általuk nagyjából számon tartott 70-80 ezer zsidó köszöni szépen
jól érzi magát, és a 250 ezres arab közösséggel sincs különösebb konfliktusuk. (Neokohn)
(VilagHelyzete)
https://www.lemonde.fr/politique/article/2021/09/02/emmanuel-macron-en-visite-dans-
une-ecole-avant-d-annoncer-de-nouvelles-mesures-pour-
marseille_6093117_823448.html