globalista ideológia égisze alatt. A "tudományra" való hivatkozás összemosása a "nyílt és
befogadó" társadalom hirdetésével tehát szinte már támadhatatlanná teszi a hivatalos Covid-
doktrínát.
A Covid-19 forgatókönyv a jelek szerint a
következő:
Egy jól megtervezett narratíva kihangsúlyozza a járvány által jelentett veszélyt
lehetőleg olyan formában, hogy félelmet keltsen és szabálykövetésre ösztönözzön.
A legcélravezetőbbnek pedig leginkább egy járványügyi szempontból nehezen
besorolható influenza vírus tűnik, amire könnyedén lehet félelmet keltő fertőzési
történeteket alapozni. Lehetőleg olyan földrajzi területekről merített példákkal, ahol a
légzőszervi és keringési megbetegedések súlyos következményekkel járnak az
idősebb és a megviselt immunrendszerrel rendelkező lakosságra nézve – talán éppen
a környezetszennyezés miatt.
Na meg nincs is igazán szükség rémtörténeteket kiagyalni, hiszen a fejlett iparosodott
országokban az intenzív ellátás már egyébként is csúcsra volt járatva. A túlterhelt
közegészségügy tehát már eleve "megfelelő" állapotban volt a pandémiás látványterv
kiszolgálására.
Ha eszelősnek is tűnik a dolog, rendszer azért van benne:
szükségállapotot vezetnek be, ami pánikot kelt, ami viszont a kórházak és
idősotthonok túlterheléséhez vezet, aljas protokollok alkalmazását és a rendszeres
orvosi ellátás felfüggesztését eredményezi.
És bingó, a vírusfertőzés máris önbeteljesítő jóslattá vált!
A pénzügyi hatalom fő központjaiban (különösen Észak-Amerikában és Európában) tomboló
propaganda elengedhetetlen a "kivételes állapot" (Carl Schmitt) fenntartásához, amelyet
azonnal elfogadnak, mint a politikai és egzisztenciális racionalitás egyetlen lehetséges
formáját.
A média szőnyegbombázása alatt országok teljes lakossága
hódolt be és engedelmeskedett a követelményeknek, gyakorta
a "felelős polgári magatartás" képében tetszelgő olyan
groteszk lelkesedéssel, ami valójában az erőszak egy
altruizmusnak álcázott formája volt.
Az egész pandémia-forgatókönyv – a "fertőzési görbétől" kezdve egészen a "Covid
áldozatokig" – azon a PCR-teszten alapul, amit rekordidő alatt fejlesztettek ki a SARS-Cov-
2 kimutatására a WHO megbízásából.
Amint arról mostanra már többen értesültek, a PCR-teszt diagnosztikai alkalmasságát
maga az eljárás feltalálója, a Nobel-díjas Kary Mullis cáfolta (aki sajnálatos módon
2019 augusztusában elhunyt).
Véleményét legutóbb 22 nemzetközileg elismert virológus szaktekintély támasztotta
alá, követelve az eljárás alkalmazásának a beszüntetését a nyilvánvaló alkalmatlansága
miatt. Követelésük persze süket fülekre talált.