való kapcsolatait arra használták fel, hogy naprakészen értesüljenek a szíriai eseményekről.
Az ügynökség szerint eltekintettek attól is, hogy figyelmeztessék a cementgyártót, hogy a
terroristákkal való kapcsolata bűncselekménynek számít.
A Lafarge-ot azzal vádolják, hogy csaknem 13 millió eurót (15,3 millió dollárt) fizetett az
Iszlám Államnak és más fegyveres csoportoknak, hogy biztosítsa észak-szíriai üzemének
működőképességét az országban 2011-ben kirobbant harcok után.
Jogvédő csoportok, amelyek keresetet nyújtottak be a vállalat ellen, azt állították, hogy ezt a
pénzt arra használták fel, hogy megkönnyítsék a személyzet és az áruk mozgását a
terrorista ellenőrzőpontokon keresztül.
A Lafarge állítólag olajat és nyersanyagokat is vásárolt a fegyveresektől, miközben cementet
szállított nekik, amelyet erődítmények és földalatti alagutak építésére használtak.
Az Aleppótól mintegy 150 kilométerre északkeletre fekvő dzsalabiyai üzem végül 2014-ben
az IS kezére került. Ez arra kényszerítette a vállalatot, hogy elhagyja az országot és
evakuálja a külföldi alkalmazottakat, míg a szíriai alkalmazottaknak maradniuk és dolgozniuk
kellett a létesítményben.
Kedden a francia legfelsőbb fellebbviteli bíróság (Cassation Court of Cassation) úgy döntött,
hogy az "emberiesség elleni bűncselekményekben való bűnrészesség" vádját továbbra is
fenn kell tartani a Lafarge ellen, hatályon kívül helyezve egy alacsonyabb szintű bíróság
döntését, amely elutasította a vádakat.
A cementgyártót terrorizmus finanszírozásával, egy uniós embargó megsértésével és mások
életének veszélyeztetésével is vádolják a szíriai tevékenysége miatt.
A Lafarge, amely 2015-ben egyesült a svájci Holcim csoporttal, elismerte, hogy
közvetítőknek fizetett Szíriában, hogy tárgyaljanak a fegyveresekkel, de tagadta, hogy felelős
lenne azért, hogy a pénz a terroristák kezébe került. A vállalat elleni per tárgyalásának
időpontját még nem tűzték ki, a jogi vizsgálat még tart.
Nem világos, hogy a vizsgálatot kiterjesztik-e a hírszerző ügynökségek esetleges
szerepének vizsgálatára is, de az Anadolu azt állítja, hogy az általa látott papírok szerint a
francia ügynökök 2013-ban és 2014-ben több mint 30 találkozót tartottak a Lafarge
vállalattal.
Az ügynökség szerint miután 2014 januárjában felbukkantak a médiában az első hírek arról,
hogy a vállalat terroristáknak fizet hatalmas pénzeket, a Lafarge biztonsági igazgatója, Jean-
Claude Veillard e-mailt küldött a belügyminisztérium hírszerzési igazgatóságának.
Ebben állítólag kitartott amellett, hogy a Lafarge-nak fenn kell tartania kapcsolatait a "helyi
szereplőkkel", hogy folytatni tudja működését Szíriában és feltette a kérdést, hogy a
médiából származó leleplezések fenyegetést jelentenek-e a vállalatra nézve. Az üzenetre
válaszul egy hírszerzési tiszt a jelek szerint tájékoztatta Veillard-t arról az időpontról, amikor
a kérdéssel foglalkozni fognak - közölte az ügynökség.
Az Anadolu kitartott amellett, hogy a francia hírszerzés tisztában volt a Lafarge Iszlám
Állammal folytatott ügyleteivel, és idézett egy részletet a felek közötti 2014 szeptemberi