Ő a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) Ázsia Kutatóintézetének (ARI) kiváló munkatársa.
Kishore Mahbubani abban a kiváltságban részesült, hogy két különböző karriert futhatott be:
a diplomáciában (1971-től 2004-ig) és a tudományos életben (2004-től 2019-ig). Termékeny
író, aki a világ számos pontján tartott már előadást.
Teljesen érthetőek tehát azok a gondok, amelyekkel az Egyesült Államok Kínával
kapcsolatban küzd. Amit az Egyesült Államok nem ért, az az emberi történelem hosszabb
íve.
Egy Angus Maddison nevű brit történész rámutatott, hogy ha megnézzük a világ történelmét
az elmúlt 2000 évben, a világ két legnagyobb gazdasága mindig Kína és India volt.
Csak az elmúlt 200 évben indult el a Nyugat, Európa a 19. században, Észak-Amerika pedig
a 20. században.
Az elmúlt 200 év a világtörténelemben egy nagy történelmi tévedés volt és minden
tévedésnek egyszer vége szakad.
Persze teljesen természetes, hogy az Egyesült Államok, amely megszokta, hogy 130 éven át
az első számú ország volt, azáltal, hogy 1819-ben leváltotta a briteket, úgy érzi, hogy mindig
is az első számúnak kell lennie a világon.
"Ami az Egyesült Államokból hiányzik Kínával szemben, az egy átfogó, hosszú távú
stratégia, amire szükség van a Föld bolygó egyik legrégebbi civilizációjával szemben. Ezt a
felismerést valójában Henry Kissinger adta nekem." - írja Mahbubani.
"Kína nem fenyegeti az Egyesült Államokat. Kína nem készül katonai invázióra az Egyesült
Államok ellen. Kína nem küld csapatokat az Egyesült Államok határához vagy hadihajókat az
Egyesült Államok közelébe."
"Ez a legfontosabb pont, amit az amerikaiaknak meg kell tanulniuk: Kína nem fenyegeti az
amerikai jólétet, mert az amerikai középosztály jóléte volt Kína gazdasági növekedésének fő
motorja."
"Ha tehát a kínaiak tönkreteszik az amerikai középosztály jólétét, akkor Kína gazdasági
növekedésének fő motorját teszik tönkre - és a világ legrégebbi civilizációja nem egy ostoba
civilizáció. Megérti, hogy az amerikai jólét valójában ajándék a világnak és ajándék Kínának."
Ebben a kialakulóban lévő új világban a Nyugat - beleértve az Egyesült Államokat is -
létrehozott egy szabályokon alapuló rendet, amely az ENSZ rendszerén alapul.
Ezt a rendszert jól ismerem, mert több mint 10 évig voltam nagykövet az ENSZ-ben. Ez a
Nyugat által létrehozott, szabályokon alapuló rend ajándék Kínának, és Kína meg akarja
őrizni és meg akarja védeni.
A mai világ paradoxona tehát az, hogy bár a globális szabályokon alapuló rend a Nyugat
ajándéka, Kína mégis elfogadja azt.
Az USA-nak alázattal kell közelednie Kínához: Hatalmas geopolitikai verseny kezdődött.
- Amerika a szabadságot értékeli, Kína a káosztól való szabadságot.