szolgálja, nem csak az elsőként érkező tagállamokét" és hogy "ezt a legitim intézkedést
prioritásként az uniós költségvetésből kellene kiegészítésképpen és megfelelően
finanszírozni".
Az Európai Tanács múlt heti csúcstalálkozóján több vezető is felvetette a témát az
Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek.
Az osztrák kancellár, Alexander Schallenberg kifejezetten a Fehéroroszországból az EU-ba
tartó migránsok számáról szólva azt mondta, hogy a blokknak "beszélnie kellene egy fizikai
kerítésről vagy fizikai határról, amelyre rövid távú intézkedésként rendkívül nagy szükség
van".
Sőt, a litván miniszterelnök, Gitanas Nauseda szerint is szükség van egy falra, "mert senki
sem tudja, mi történik holnap. Lehet, hogy egyszerre három-, négy-, ötezer migráns
tartózkodik majd a határon, vagy különböző helyeken próbál átjutni a határon...
Határozottnak kell lennünk".
Felhívásaik azonban süket fülekre találtak a múlt héten, amikor von der Leyen közölte,
hogy az uniós pénzeket nem fogják határfalak építésére fordítani. Sőt, azt mondta a
találkozón, hogy "az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben régóta az a
nézet uralkodik, hogy nem lesz szögesdrót és falak finanszírozása".
Von der Leyent támogatta a luxemburgi miniszterelnök, Xavier Bettel, aki azt mondta:
"Szégyellném magam, ha egy kerítést látnék, amin az "EU finanszírozza" felirat szerepel".
Nos, Luxemburg az EU egyik legkisebb országa, és viszonylag védve volt a legutóbbi
migránsválság hatásaitól. A mintegy 625 000 fős lakosságával alig több, mint egy közepes
méretű brit város. Ráadásul Luxemburg a legutóbbi migránsválság idején mindössze 3745
menedékkérelmet dolgozott fel, és mivel az ország tengerparttal nem rendelkezik, és
biztonságosan Nyugat-Európához van szorítva, nem éppen a probléma közvetlen közelében
van. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a luxemburgi miniszterelnök nézetei egybeesnek az
Európai Bizottságéval.
Úgy tűnik, hogy az EU és a kisebb nyugati országok vakok a blokk perifériáján fekvő
országok problémáival szemben.
Számomra nincs sok értelme annak, hogy az EU, amely oly sok fronton küzd, újabb csatát
kezdjen az egyre elégedetlenebb tagokkal. De ezt fogja tenni, ha nem hajlandó finanszírozni
a határfalakat. Gyanítom, hogy az EU azért nem hajlandó fizetni a falak felhúzásának
költségeit, mert az erényes liberalizmus példaképeként akarja feltüntetni magát, és a
határfalak finanszírozása komoly csorbát ejtene ezen a képen.
Valóban, amikor Donald Trump elnök elkezdett falat emelni az Egyesült Államok déli
határán, Federica Mogherini, az EU akkori főképviselője azt mondta, hogy falak építése
helyett Európában "hagyománya van annak, hogy ünnepeljük, amikor falakat bontanak le".
Az EU kétségbeesetten igyekszik, hogy ne adjon legitimitást Orbán Viktor magyar
miniszterelnöknek, aki falat emeltetett országa déli határán. Orbán Viktor határvédelme
325 mérföld (523 km) hosszú, és 4500 rendőr őrzi.