00:03
Küldetésünk az, hogy létrehozzuk az emberi agy részletes és hiteles számítógépes
modelljét. Az elmúlt 4 évben bizonyítottuk az elméletet a rágcsálóagy egy részén és
ebből a bizonyításból kiindulva most növeljük a léptéket eljutva így az emberi agyig.
00:24
Mért csináljuk mindezt? Ennek három fontos oka van. Először is nagyon fontos
megértenünk az emberi agyat, ha boldogulni akarunk a társadalomban, és szerintem
ez evolúciós szempontból is kulcsfontosságú lépés. A második ok az, hogy nem
végezhetünk örökké állatkísérleteket és testet kell öltsenek az adataink, a
tudásunk egy működőképes modell formájában. Olyan ez, mint Noé bárkája. Mint egy
levéltár. A harmadik ok pedig az, hogy a földön két milliárd ember valamilyen mentális
zavarral él, és a mai gyógyszerek nagy része tapasztalaton alapszik. Azt gondolom,
hogy elő tudunk állni konkrét megoldásokkal arra nézve, hogy hogyan kezeljük ezeket
a zavarokat.
01:14
Már a mostani stádiumban fel tudjuk használni az agy modellt néhány alapvető kérdés
kutatására az agyműködést illetően. És itt, a TED-en szeretném először megosztani a
közönséggel, hogy hogyan közelítjük meg az elméletek egyikét -- sok elmélet van
ugyanis -- az agy működéséről szóló egyik elméletet. E szerint az elmélet szerint, az
agy alkotja meg, építi fel az univerzum egy változatát. És az univerzum ezen változatát
vetíti ki mint egy buborékot, körénk.
01:52
Persze ez évszázados filozófiai viták tárgyát képzi. De most először megközelíthetjük
ezt agyszimulációval, illetve módszeresen, pontos kérdésekkel felderíthetjük, vajon
tényleg igaz lehet-e ez az elmélet? Annak az oka, hogy a hold óriási a horizonton, az,
hogy az észlelő-buborékunk nem ér el 380,000 km messzire. Nincs elég helye. Így
inkább az épületekhez viszonyítunk az észlelő-buborékunkból nézve és hozunk egy
döntést. Úgy döntünk, hogy akkora, akkor is ha valójában nem akkora
02:33
és ez azt mutatja, hogy a döntések kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az észlelő-
buborékunkat támogassák. Ez tartja életben. Döntések nélkül nem látunk, nem tudunk
gondolkodni, nem vagyunk képesek érezni. És lehet hogy Önök azt gondolják, hogy az
anesztézia úgy működik, hogy valamiféle mély álomba küld bennünket, vagy azáltal,
hogy nem engedi a receptoroknak a fájdalom érzékelését, de valójában a legtöbb
altatás nem így működik. Valójában altatáskor zörejt idéznek elő az agyban, hogy a
neuronok ne értsék meg egymást! Megzavarodnak, és képtelenek vagyunk döntést
hozni. Tehát mire mi végre kitaláljuk, hogy mégis mit csinál az orvos vagy a
sebész, aki épp a testünket darabolja, addigra ő már rég hazament! És otthon
teázgat. (nevetés)
03:19