Kiderült, hogy az első két kritérium alapján a legsúlyosabban érintett helyek megfeleltek
azoknak, ahol a depressziós és szorongásos zavarok dokumentáltan megugrottak és a
tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a növekvő fertőzések és a csökkenő mobilitás
"jelentősen összefügg" a mentális egészség romlásával.
A kutatócsoport ugyanakkor azt találta, hogy a többlethalálozás "nem állt összefüggésben
sem a súlyos depressziós zavar, sem a szorongásos zavarok előfordulási gyakoriságának
változásával".
A tanulmány azt is felfedezte, hogy a nők mentális egészségét jobban érintette a
világjárvány, mint a férfiakét. A fiatalabbakat jobban érintette, mint az idősebb
korosztályokat, mivel az iskolák bezárása és más társadalmi korlátozások bevezetése
után a kortársak közötti interakciók hiánya miatt szenvedtek.
"Ráadásul a fiatalok nagyobb valószínűséggel válnak munkanélkülivé a gazdasági válságok
alatt és után, mint az idősebbek" - jegyezték meg a kutatók.
Figyelmeztetve arra, hogy a mentális egészségügyi zavarok növelik más betegségek és az
öngyilkosság kockázatát, a tanulmány felszólította a kormányokat világszerte a mentális
egészségügyi rendszerek megerősítésére.
"Meg kellene fontolniuk a járvány és korlátozások mentális egészségre gyakorolt
hatásairól szóló közegészségügyi üzeneteket, azt, hogy az egyének hogyan tudják a
legjobban kezelni mentális egészségüket, valamint jól meghatározott utakat a
szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez" - áll a tanulmányban.
"A világjárványnak a súlyos depressziós zavar és a szorongásos zavarok gyakoriságára és
terhére gyakorolt becsült hatásával szemben nem szabad, hogy a cselekvés hiánya opció
legyen!" (A teljes cikket fordította: SBG Buddha - VilagHelyzete)
https://www.rt.com/news/537071-covid-depressive-anxiety-disorders-study