VilagHelyzete Könyvújság 2021. Novemberi szám - Rekord 425 oldalon

(VilagHelyzete) #1

Az EU boszniai igazgatását gyakran gyarmati uralomként fogalmazzák meg. A Boszniát
külföldről irányító rendkívüli hatásköröket egy politikailag semleges szervnek szánták a
daytoni békemegállapodás végrehajtására, mielőtt helyreállítanák Bosznia teljes
szuverenitását.


Ehelyett az EU kisajátította ezeket a hatásköröket, és Dayton lebontására használta fel.
Brüsszel most minden utat elzár Bosznia számára a szuverenitás visszaszerzéséhez. A
boszniai háború 1995-ben ért véget azzal a megállapodással, amely megalapozta a boszniai
alkotmányt, amely előírta, hogy Bosznia két autonóm egységből álljon: egy bosnyák-horvát
egységből (Bosznia-Hercegovinai Föderáció) és egy szerb egységből (Szerb Köztársaság).


A boszniai szerbek számára ez volt a harmadik és egyben utolsó lehetőség, mivel azért
harcoltak, hogy vagy megakadályozzák Bosznia Jugoszláviától való elszakadását, vagy
pedig lehetővé tegyék a szerbek számára, hogy Jugoszlávián belül maradjanak egy
elszakadó Boszniától. Az ENSZ engedélyezte a Főképviselő Hivatalának (OHR) létrehozását
Boszniában az entitásrendszer megvalósítására, és 1997-ben az OHR több jogkört kapott a
törvények meghozatalára és a daytoni megállapodást aláásó választott tisztségviselők
eltávolítására.


Ezt követően a főképviselő elkezdte "európaizálni" a főképviselői hivatalt, hogy az EU de
facto ellenőrzést gyakoroljon Bosznia kormányzása felett. Miután az EU szinte gyarmati
ellenőrzést gyakorolt Bosznia felett, e hatáskörök célja megváltozott, mivel a főképviselő
kezdett átállni "Daytonból Brüsszelbe".


Az EU azzal érvelt, hogy Bosznia csak akkor lehet stabil és békés, ha a blokk tagja lesz, és
ahhoz, hogy a csatlakozásra jogosult legyen, Boszniának le kellett bontania az autonóm
entitásrendszert és a hatalmat Szarajevóban kellett központosítania.


Az EU világossá tette, hogy addig nem adja vissza a szuverenitást Boszniának, amíg az
ország "békés, életképes államként nem halad az európai integráció útján". A Brüsszel és a
Boszniai Szerb Köztársaság között fennálló feszültségek tehát ellentmondásoktól terhesek.
A Boszniai Szerb Köztársaság autonóm jogait az uniós tagsággal szemben helyezi előtérbe,
és ezért Brüsszelt azzal vádolja, hogy jogellenes ellenőrzést gyakorol az ország felett. A
Szerb Köztársaság gyakran figyelmeztet arra, hogy elutasítja a diktátumokat, és esetleg
elszakad Boszniától, ha az EU továbbra is aláássa a daytoni megállapodást és a boszniai
alkotmányt.


Eközben Brüsszel kínosan és álságosan azzal vádolja a Szerb Köztársaságot, hogy aláássa
a daytoni megállapodás "szellemét" azzal, hogy ellenzi az EU daytoni hatáskörét. Annak
ellenére, hogy ezeket a hatásköröket elsősorban a megállapodás aláásására használják.


Oroszország az EU Brüsszellel szemben ésszerűen érvelt amellett, hogy a törékeny régió
nem válhat geopolitikai sakktáblává, de indokolatlanul azzal érvelt, hogy a hatalmi
játszmákat csak az EU kizárólagos befolyásának érvényesítésével lehet megakadályozni. A
blokk "hegemón békére" való törekvése azt jelenti, hogy minden más szférából érkező
idegen befolyás veszélyes, és azt meg kell fékezni.


Oroszország mélységesen bírálja az EU azon kísérletét, hogy kizárólagos befolyást
gyakoroljon Bosznia felett - és az ehhez szükséges tekintélyelvű és törvénytelen

Free download pdf