A közvélemény valójában szinte semmit sem jelent, tekintve, hogy az USA egy
működő plutokrácia - a gazdagok kormánya, a gazdagok által és a gazdagokért. És ez
csak egyre rosszabb lesz.
A választójogot országszerte támadások érik, a politikusok a választók helyett választhatják
ki a szavazóikat, hála a választókerületi választásoknak és az ország jelentős része (azaz a
republikánus szavazók többsége) már nem is hisz abban, hogy a választások
tisztességesek.
A pokolba is, nézzük csak meg, hogy az ország elnökválasztásának győztese ebben az
évszázadban kétszer nem a népszavazás győztese volt: George W. Bush 2000-ben és
Donald Trump 2016-ban.
Van ennél tökéletesebben demonstrálva, hogy mennyire nem demokratikus az amerikai
demokrácia? Azok, akik megvédik az amerikai rendszert, azt fogják mondani, hogy az
országot sosem úgy tervezték, hogy teljesen demokratikus legyen, és tulajdonképpen igazuk
is lenne.
Az amerikai demokráciát kezdettől fogva kirekesztőnek tervezték, hiszen az alkotmányt azért
hozták létre, hogy fenntartsa a 18. századi Amerika meglévő osztály- és faji viszonyait. Ezért
van az, hogy a gazdag bankárok és rabszolgatartók, akik az alkotmányt létrehozták, szó
szerint a végsőkig védelmezték a rabszolgaság intézményét és támogatták a hitelezők jogait.
Ezért nem választották közvetlenül a szenátust egészen a 17. módosítás 1913-as
ratifikálásáig, ezért szavazhattak csak a vagyonnal rendelkező fehér férfiak és ezért nem
választották közvetlenül az elnököt. Meg akarták akadályozni, hogy a hatalmukat bármilyen
módon megingassák, ami nyilvánvalóan ma is így van.
Az USA szövetségesei a világban szintén látják a demokrácia hátrányait az "illiberális
demokrácia" kialakulása miatt, amely kifejezés szerintem a demokrácia olyan
nemzetközpontú formáira utal, mint például Lengyelország és Magyarország.
Ennek sok köze van a hagyományos, nyugati vezetésű intézményekbe, például a NATO-ba
és - a fent említett európai országok esetében - az EU-ba vetett hit hiányához, ami a nemzeti
szuverenitás iránti tiszteletre ösztönöz. Sok köze van ehhez az amerikai befolyásnak is,
amely a közösségi média által táplált félretájékoztatás és gyűlöletbeszéd révén az amerikai
székhelyű platformokról, például a Facebookról és a Twitterről származik.
Nem titok, ahogyan azt a "Facebook Papers"-hez kapcsolódó számtalan cikk is
bemutatta, hogy a Meta, a Facebook anyavállalata olyan algoritmussal rendelkezik,
amely ösztönzi a politikai polarizációt, különösen az illiberális jobboldal felé való
radikalizálódást.
A Meta alapvető problémákkal küzd az idegen nyelvű tartalmak moderálásában is, ami azt
jelenti, hogy a félretájékoztatás és a gyűlöletbeszéd a nemzetközi piacokon vagy az angoltól
eltérő nyelveken akadálytalanul terjed. De nem csak a közösségi médiában található
dolgokról van szó - a hagyományos médiában is.
Az amerikai biztonsági partnerségek azt jelentik, hogy az amerikai tőke kliensállamává
válnak, ami viszont megnyitja a kapukat a nagy amerikai médiavállalatok előtt, hogy