"Oroszország agresszív akciókat hajt végre, beavatkozik más országok ügyeibe" -
hangsúlyozta. A katonai blokk vezetője azt is állította, hogy Moszkva "jelentősen befektetett
a katonai képességekbe, beleértve az új, fejlett nukleáris fegyvereket".
Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes megdöbbent a megjegyzéseken. Néhány
órával később a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy a megjegyzések veszélyeztetik a
meglévő békemegállapodásokat.
"Ha tényleg ezt mondta, az azt jelenti, hogy a NATO számára, a kollektív hang,
amelynek nevében a főtitkár beszél, az Oroszország-NATO kapcsolatok Alapító
Okirata többé már nem létezik".
A kölcsönös kapcsolatokról, együttműködésről és biztonságról szóló Alapító Okiratot
Oroszországgal az Egyesült Államok vezette blokk írta alá 1997 májusában.
A megállapodás értelmében Moszkva és a NATO nem tekinti egymást ellenfélnek és arra
kell törekedniük, hogy "leküzdjék a korábbi konfrontáció és rivalizálás maradványait",
valamint a kölcsönös bizalom és az együttműködési kapcsolatok kiépítésén dolgozzanak.
A dokumentumban külön ígéretet tettek arra is, hogy az új NATO-tagok területére az említett
időpont után nem telepítenek atomfegyvereket. Azóta 14 állam csatlakozott ehhez, köztük a
régi Varsói Szerződés nem szovjet tagjai.
Stoltenberg korábban azt mondta, hogy Angela Merkel német kancellár közelgő távozása
miatt aggályok merültek fel, hogy Berlin visszautasíthatja az új, nukleáris fegyverekkel
felszerelt repülőgépek vásárlását.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a NATO-vezér beszédére reagálva azt mondta, hogy
Moszkva nem fogja figyelmen kívül hagyni a blokk és az uniós országok által elkövetett
"jelentős provokációkat".