Ischinger megjegyzései a NATO és Moszkva közötti feszültség eszkalálódása közepette
hangzottak el. Múlt csütörtökön Marija Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt
mondta, hogy a blokk által a hidegháború végén tett "ígéreteket", miszerint "egy centit sem
mozdul kelet felé", nagyrészt figyelmen kívül hagyták.
Egy nappal korábban Putyin bejelentette, hogy "ragaszkodni fog a garanciák
meghatározásához" annak megakadályozására, hogy a NATO egyre közelebb kerüljön
országa határaihoz és "fenyegető fegyvereket telepítsen" a közelben.
A két vezető kedden esedékes tárgyalása előtt azonban amerikai kollégája, Joe Biden
elutasította Oroszország "vörös vonalait".
"Hosszú ideje tisztában vagyunk Oroszország [Ukrajnával kapcsolatos] lépéseivel és
elvárásom, hogy hosszú megbeszélést folytassunk Putyinnal" - mondta a nyugati vezetésű
vádak közepette, miszerint Moszkva a szomszédja lerohanását tervezi, amit a Kreml
többször is tagadott.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a CNN-nek nemrégiben adott interjújában elmondta, hogy a
blokk megháromszorozta erőinek létszámát és növelte jelenlétét a Fekete- és a Balti-
tengeren egyaránt, hogy ellensúlyozza Oroszország ottani jelenlétét.
Putyin korábban hangsúlyozta, hogy elődjét, Mihail Gorbacsovot a nyugati vezetők
megnyugtatták, hogy a blokk nem fog benyomulni a Szovjetunió összeomlása után
megmaradt területre.
Egy 2017-ben titkosítás alól feloldott dokumentumrészletet széles körben úgy
értelmeztek, hogy az azt ábrázolja, hogy amerikai, brit és német tisztviselők az 1990-es
években biztosítékokat adtak Moszkvának arra vonatkozóan, hogy a NATO nem
terjeszkedik ki a kelet-európai országokra. Ennek ellenére később olyan államokat vettek
fel, mint Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország. (A teljes cikket fordította: SBG
Buddha - VilagHelyzete)