Ezt a nyilvánvaló fenyegetettséget, amelynek szeptember 11. után ismerősnek kellene
lennie, a kormányok és a magánvállalatok egyaránt arra használják, hogy még több
felelősségre nem vonható hatalommal ruházzák fel saját magukat. Működéséhez a
hatalom arra támaszkodik, hogy a nyilvánosságot megfélemlítse a titokban működő
intézmények szakértelme és tekintélye. Ezek a módszerek rendkívül hatékonynak
bizonyultak az amerikai bürokráciák hatalmának védelmében.
A bürokratizált titkolózással az a probléma, hogy mit tesz a társadalom többi részével.
Ahogy az illúziók valóságosnak tűnnek és az igazságkeresés formális mechanizmusai
csak elzárva jelennek meg, az összeesküvések erényes alternatívaként kínálják
magukat.
Ennek ösztönzése egy olyan országban, ahol a paranoia és a vad igazságkeresés mélyen
gyökerező törzse már kialakult, veszélyes kockázatot jelent.
A január 6-án jelenlévő fantázia és színpadiasság elemei - a Capitolium
megrohamozásának kosztümös díszletétől az évfordulós megemlékezés Broadway-
giccséig - rámutatnak az esemény kettős eredetére: az amerikai biztonsági államra és a
paranoid képzeletre, amely az ámokfutó kormányzati titoktartás mellékterméke.
„A titkolózás a huszadik század nagy
konfliktusai során kialakult
közigazgatási állam intézménye.
Elsősorban az különbözteti meg, hogy
minden benne van, csak éppen
kivizsgálás nélkül marad" - írta Daniel Patrick Moynihan
tudós és amerikai államférfi hosszú közéleti pályafutása vége felé, amikor azárnyékban rejlő hatalom felé fordította figyelmét.
Moynihan, New York demokrata szenátora a faji hovatartozással, a szegénységgel és az
amerikai család széthullásával foglalkozó, polarizáló munkásságáról volt ismert. Utolsó
megjelent könyvében azonban a liberális hidegháborús harcos revizionista beszámolót adott
az USA és a Szovjetunió közötti konfliktusról. Bár soha nem ingott meg a kommunistaellenes
ügy igaza mellett, Moynihan úgy érvelt, hogy az erőfeszítéseket meggyengítette és
eltorzította a titkolózás bürokratikus kultúrájának növekedése.
Kimért, de megsemmisítő támadást intézett a közigazgatási intézmények alvilága
ellen, amelyet ma inkább DEEP STATE "mély államként" ismerünk.