Az állítások olyan titkos bizonyítékokra támaszkodtak, amelyek állítólag a megfelelő hatóságok
birtokában voltak és amelyek miatt bármelyik nap az elnök és társai ellen hazaárulásért indítanak
eljárást.
Természetesen ez soha nem történt meg, mert amit a titkolózás eltitkolt, az egyáltalán nem
a terhelő bizonyíték volt, vagy pusztán annak hiánya, hanem az a jegyzőkönyv, amely
megmutatta, hogy Clinton-ügyvédek, volt kémek és jelenlegi szövetségi ügynökök
együttesen hogyan gyártották le a hamis összejátszásról szóló narratívát.
Előre láthatóan a hivatalos, államilag szentesített összeesküvés mutáns ivadékként hozta
létre a jobboldal ellenösszeesküvéseit, amelyek közül a leghírhedtebb a QAnon volt, egy
olyan csoport, amely vezető szerepet játszott a Capitoliumi lázadásban.
Támogatóinak cinizmusából és a mély államnak a 2020-as választásokba való arcátlan
beavatkozásából táplálkozva - leginkább a Hunter Biden üzleti kapcsolatairól szóló
tudósítások elhallgatásából, átlátszóan hamis nemzetbiztonsági indokokkal - Trump a
szavazást követő heteket azzal töltötte, hogy a támogatói dühét egy mániákus "állítsuk meg a
csalást" kampánnyal szította, amely nem tett különbséget a választási beavatkozás ésszerű és
nevetséges kérdései között és nemigen törődött a tiltakozás és a tömeges erőszak közötti
határvonallal.
➽ A beteg igazság Hunter Bidenről és laptopjáról, aminek eltitkolásáért
mindent megtett a globalo-liberális média - Fox News interjú magyarul
A zavargások másnapján az elnök, felismerve, hogy túl messzire ment, elítélte támogatóit,
akik megtámadták a biztonságiakat és betörtek a Capitolium épületébe, mint akik
"meggyalázták az amerikai demokrácia székhelyét". Nem sokkal később ismét védelmükbe
vette őket. Egyetlen pillanatban sem vállalta a felelősséget a nemzeti megaláztatásért.
Bár Trump folytatta a csalás megállítása kampányt, mind cinizmusát, mind hatását tekintve
eltörpül amellett, amit ellenfelei a kormányban és a sajtóban végrehajtottak.