NATO-Oroszország találkozó előtt kommentálta Moszkva javaslatait a blokknak a biztonsági
garanciákról.
"Nem tudta és nem is lehetett volna - a "nyitott ajtók politikája" a NATO-t megalapító 1949-es
észak-atlanti szerződés egyik alapvető rendelkezése volt" - tette hozzá Blinken.
Majd rámutatott arra, hogy mind Mihail Gorbacsov - a szovjet vezető, aki állítólag megkapta
a nyugati vezetőktől a bővítés elmaradására vonatkozó garanciákat -, James Baker volt
amerikai külügyminiszter, aki állítólag többek között ezeket nyújtotta, tagadta, hogy bármi
ilyesmi valaha is történt volna.
"Nem volt ígéret arra, hogy a NATO nem fog bővülni" - állapította meg Blinken, hozzátéve,
hogy ehelyett Moszkva maga ismerte el minden európai nemzet jogát arra, hogy a biztonság
terén saját maga válassza meg az útját, amikor 1999-ben csatlakozott az Európai Biztonsági
Charta isztambuli egyezményéhez.
Ez az álláspont a jelek szerint általánossá vált a blokkban, miután Moszkva olyan
javaslatokkal állt elő, amelyek szerinte enyhítenék az Oroszország és a kollektív Nyugat
közötti jelenlegi feszültségeket.
A javaslatok értelmében a brüsszeli székhelyű szervezet beleegyezne abba, hogy
Oroszország számára egyfajta biztonsági garanciaként visszafogja területi növekedését.
Miután a javaslatokat 2021 decemberében bemutatták a NATO-nak, annak főtitkára, Jens
Stoltenberg azt is kijelentette, hogy a blokk soha nem ígérte meg, hogy nem terjeszkedik.
Mégis, a már 2017-ben nyilvánosságra hozott dokumentumok halmaza arra utal, hogy
igenis megígérte!
Illetve egy sor akkori nyugati vezető, köztük James Baker külügyminiszter, George H. W.
Bush elnök, Helmut Kohl nyugatnémet kancellár, Robert Gates CIA-igazgató, Francois
Mitterrand francia elnök és Margaret Thatcher brit miniszterelnök, valamint Manfred Woerner
akkori NATO-főtitkár különböző ilyen biztosítékokat nyújtott a szovjeteknek, miközben azok
kivonták csapataikat Nyugat-Európából és beleegyeztek Németország újraegyesítésébe.
A George Washington Egyetem Nemzeti Biztonsági Archívumának kutatói, Szvetlana
Szavranszkaja és Tom Blanton által elemzett dokumentumok tucatjai azt mutatják, hogy
számos nyugati vezető elutasította a "közép- és kelet-európai NATO-tagság gondolatát 1990
elejétől és 1991 végéig" és hogy a NATO későbbi bővítéseivel kapcsolatos orosz
"panaszokat" "a legmagasabb szinteken készült írásos egyidejű emlékeztetők és táviratok
alapozták meg".
● Oroszország többször kijelentette, hogy a NATO "becsapta".
December végén Vlagyimir Putyin elnök az év végi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a
blokk "vehemensen" és "kirívóan" tette ezt azzal, hogy elnyelte a közép- és kelet európai
államokat és most a volt szovjet köztársaságokra vetett szemet.
A fejleményekre akkor kerül sor, amikor a NATO-Oroszország Tanács - 2019 óta először -
hamarosan összeül Genfben, és a biztonsági garanciákról szóló tervezett amerikai-orosz
megbeszéléseket követi.