kapott a büntetőeljárás alól, valamint ösztöndíjat és egy marylandi laboratóriumot, ahol a
háború után folytatta munkáját.
❗ Egy japán újságíró akkoriban nagyon pontosan megjegyezte, hogy a Távol-Keleti
Nemzetközi Katonai Törvényszék egy maroknyi embert választott ki, akiket Japán háborús
ellenségei - az USA, az Egyesült Királyság, Kína és a Szovjetunió - ellen elkövetett bűnökért
megbüntetett, de figyelmen kívül hagyta a több száz, ha nem több ezer katonai és
rendőrtisztet, bürokratát és iparost, akik a saját népük ellen követtek el bűnöket.
"Azok, akik népünket a frontvonalba küldték, akik elvették szabadságukat és tulajdonukat,
akik kegyetlen és embertelen törvényeket hoztak, a háború után is hatalmi pozícióban
maradtak" - írta az újságíró.
Shiro Ishii esete a bizonyíték arra, hogy még azok közül is, akik a legmegrázóbb
emberiség elleni bűnöket követték el, végül megmenekültek az igazságszolgáltatás elől.
Nem lehet nem gondolni ebben az összefüggésben a háború utáni Németországra, ahol az
igazságszolgáltatás helyreállítása az egész nemzet első számú prioritása lett, és egyetlen
német háborús bűnös sem volt biztonságban. A németek a saját bűnözőik felett úgy hoztak
ítéletet, hogy a nácimentesítés folyamatának vetették alá őket. A nürnbergi perek többek
között egy listát állítottak össze azokról a szervezetekről, amelyeket bűnösnek ítéltek el. A
tagság és minden kapcsolat ezekkel a szervezetekkel bűncselekménynek minősült.
Japánban azonban semmi ilyesmire nem került sor.
A liberális kém
Amikor Abe Shinzo, egy befolyásos politikai dinasztia tagja azt mondta, hogy Japánnak saját
hírszerző ügynökségre van szüksége, az egy egyszerű okból meglepte a közvéleményt.
Az országnak már most is összesen 16 hírszerző és kémelhárító szervezete van, amelyek
az ország biztonságának minden területét lefedik, beleértve a katonai, politikai, tudományos
és műszaki területeket, és tökéletesen képesek megvédeni az országot.
Abe támogatói azonban azt állítják, hogy Japán még mindig nem eléggé védett, és egy új,
központosított hírszerző apparátust követelnek. Ezzel az elképzeléssel a fejükben találtak
egy másik "elfeledett hőst" a múltból, és példaképpé nevezték át.
Taketora Ogatát ma a liberalizmus lelkes támogatójaként mutatják be. Annak idején ő is
lelkes híve volt "egy japán CIA" létrehozásának.
❌ ✅ Egy Taketora Ogata nevű tehetséges újságíró úgy kezdte pályafutását, hogy Japán
egyik legrégebbi és legbefolyásosabb újságjánál, az Asahi Shimbunnál vezető pozícióba
küzdötte fel magát.
1944 - ben csatlakozott a japán kormányhoz a hírszerzési iroda vezetőjeként. Mai rajongói
szerint Ogata a liberalizmus és a szólásszabadság (!) bajnoka volt, mivel "azért küzdött,