Stoltenberg végezetül felszólította Moszkvát, hogy "azonnal hagyjon fel a katonai akcióval,
és tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását és területi integritását".
Antonio Guterres, az ENSZ (ENSZ) főtitkára felszólította Putyint, hogy állítsa le az orosz
"csapatok támadását Ukrajnában" és azt mondta:
"Adjunk esélyt a békének. Már túl sok ember halt meg".
Moszkva Franciaországtól, Kanadától és Németországtól is kapott forró bírálatot: Nicolas De
Riviere, Franciaország ENSZ-nagykövete pedig kijelentette:
"Oroszország a háborút választotta. Franciaország a lehető leghatározottabban elítéli
e hadműveletek megindítását".
Boris Johnson brit miniszterelnök hasonlóképpen bírálta Oroszországot a művelet miatt, és
kijelentette, hogy "megdöbbentőek az Ukrajnában történt szörnyű események", és hogy
beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a "következő lépésekről".
"Putyin elnök a vérontás és a pusztítás útját választotta azzal, hogy ezt a
provokálatlan támadást indította Ukrajna ellen" - tette hozzá, megjegyezve, hogy
London és szövetségesei "határozottan fognak válaszolni".
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök "a lehető leghatározottabban elítélte
Oroszországnak az Ukrajna elleni felháborító támadását", és kijelentette, hogy
Moszkva "vakmerő és veszélyes cselekedetei" "nem maradnak büntetlenül".
Németország ENSZ-képviselete eközben felszólította szövetségeseit, hogy "álljanak ki
Ukrajna mellett és a nemzetközi jog szégyentelen megsértése ellen" és kijelentette, hogy
"Oroszország katonai agressziója" "példátlan árat fog fizetni, politikailag,
gazdaságilag és erkölcsileg".
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén bírálta "Oroszország Ukrajnát ért
indokolatlan támadását", és fogadkozott, hogy "a Kremlt felelősségre vonja".
Csütörtöki beszédében Putyin azt állította, hogy a hadműveletre a donyecki és luganszki
köztársaságok népének "védelme" érdekében volt szükség, azzal érvelve, hogy az elmúlt
nyolc évben "népirtásnak volt kitéve a kijevi rezsim által". (A teljes cikket fordította:
VilagHelyzete)