Nincs demokratikus világ, amely szemben áll az antidemokratikus világgal, amelynek
az élén az orosz elnök, Putyin áll. Oroszország nyugati mércével is liberális demokrácia,
elég, ha az orosz alkotmányt vesszük közelebbről szemügyre. Oroszországnak
demokratikus választási rendszere, működőképes parlamentje van és gazdasága a
szabadpiac-gazdaság szabályai szerint működik. Az alkotmány nyugati minták szerint
készült és Vlagyimir Putyin, elnökként a demokratikus országok mintájára gyakorolja
hatalmát. Oroszország többé nem monarchia, nem is diktatúra és a jelenlegi rendszer nem
hasonlítható a szovjet kommunista rendszerhez.
Milyen ideológia húzódik meg Nyugat- és Kelet-Ukrajna
szembenállása mögött?A pénzhatalmi világelit tulajdonában lévő globális média mégis azt sulykolja a világ
közvéleményének a tudatába, hogy Ukrajnában az Európa-párti, demokratikus és
liberális oldal áll szemben a tekintélyuralmi rendszerrel, amelyet egy diktátori
hatalommal rendelkező elnök irányít. Azok, akik diktátornak nevezik Putyint, nem ismerik
az orosz gondolkodásmódot. Még azok sem tagadhatják, hogy Oroszország liberális
demokrácia, akik nem szeretik a jelenlegi orosz politikai vezetést.
Ennek megértéséhez világos geopolitikai és civilizációs szintű elemzésre van
szükség. A történelmi tényekből kell kiindulni, még akkor is, ha az elemzésnek ez a módja
manapság nem divatos. Tény, hogy a jelenlegi ukrán állam soha nem létezett a
történelem folyamán. Újonnan létrehozott képződmény, amelynek legalább két
teljesen különböző része van. Ennek a két különböző résznek teljesen eltérő az
azonosságtudata és a kultúrája.
Nyugat-Ukrajnának kelet-európai azonosságtudata van. Az itt élők többsége kelet-
európainak tekinti magát. Ez az azonosságtudat elutasítja a pánszláv eszmét és vele együtt
Oroszországot. Ezek a nyugat-ukrajnaiak meg vannak győződve arról, hogy az oroszok a
létükben fenyegetik őket. Ezért gyűlölik az oroszokat, az orosz kultúrát és természetesen az
orosz politikát is. Mindez önmeghatározásuk szerves részét képezi.
Dugin professzor a német Manuel Ochsenreiter-vel folytatott beszélgetésében megértéssel
szólt a nyugat-ukrajnaiak oroszellenességéről. Ez végülis identitásuknak meghatározó része.
Nem azt jelenti, hogy szükségszerűen háborút akarnak viselni az oroszok ellen. Csupán azt
jelenti, hogy nem szeretik őket. És ezt tiszteletben kell tartani. Az amerikaiakat is sokan
gyűlölik, és ebbe bele kell törődniük. Így hát, amikor a nyugat-ukrajnaiak gyűlölik az
oroszokat az önmagában se nem rossz, se nem jó, hanem egy tény, amit tudomásul kell
venni. Nem mindenkinek kell a másikat szeretnie.
Az se olyan egyszerű, hogy a kelet-ukrajnaiak jobban kedvelik az oroszokat. A Kelet-
Ukrajnában élő emberek többsége az oroszokkal közös történelemmel, civilizációs
hagyománnyal, és geopolitikai feltételekkel rendelkezik. Kelet-Ukrajna teljes mértékben
orosz és eurázsiai ország. Le kell vonni a következtetést, hogy két Ukrajna létezik. Ezt
nagyon jól lehet látni a választásoknál is. A lakosság megoszlik minden fontos politikai
kérdésben. Ez különösen így van, amikor az Oroszországhoz való viszonyról van szó.
Ukrajna egyik része teljesen oroszellenes, a másik része pedig teljesen oroszbarát. Két
különböző társadalom, két különböző ország és két különböző nemzeti, történelmi
hagyományközösség él egy rendszeren belül.
Az ukrán politika fontos kérdése, hogy melyik rész uralkodik a másik felett?
Ukrajnának két különálló része van, de csak egy fővárosa, Kijev. Kijevben mindkét