Néhány héttel később megint meglátogattam, és addigra már Afganisztánt
bombáztuk. Ezt mondtam:
„Még mindig Irakkal fogunk hadba
szállni?”
Ezt válaszolta:
„Ó, ennél is rosszabb a helyzet.”
Áthajolt az asztal fölött. Felvett egy darab papírt, és ezt mondta:
„Most kaptam ezt fentről” - a védelmi miniszter irodájára gondolva – „mai napon".”
“Ez egy emlékeztető, ami leírja, hogyan
fogunk öt éven belül hét országot
kiiktatni, kezdve Irakkal, majd
Szíriával, Libanonnal, Líbiával,
Szomáliával, Szudánnal, majd Iránnal
fejezzük be.”
Nem voltak tömegpusztító fegyverek Irakban, és ennek nem a rossz hírszerzés az oka.
Ez egy aljas, számító hazugság volt, és a megszállásra vonatkozó döntést a
bekövetkező katasztrófa teljes tudatában hozták meg.
- Úgy gondolja, hogy az USA vagy az ENSZ erőknek Bagdadba kellett volna vonulniuk?
- Nem.
- Miért nem?
Mert ha Bagdadba vonulnánk, teljesen egyedül lennénk, nem lenne senki sem velünk. Azt
jelentené, hogy az USA megszállta Irakot. A Kuvaitban velünk együtt harcoló arab
haderők közül senki sem volt hajlandó megszállni Irakot.
És amikor megszálltuk Irakot és megdöntöttük Szaddám Huszein kormányát, akkor
mit tehetünk a helyére? Az ott a világ nagyon ingatag része, és ha megdöntjük az iraki
központi kormányt, könnyen darabokra hullva láthatjuk Irakot.
- Egy részét a szírek akarnák maguknak nyugaton. Kelet-Irak egy részére az irániak
tartanának igényt, amiért nyolc évig háborúztak. Északon ott vannak a kurdok, ha a kurdok
elszabadulnak, és összefognak a törökországi kurdokkal, akkor Törökország területi
integritása kerül veszélybe. Ez egy ingoványos terület, ha messzire megyünk, és
megpróbáljuk megdönteni Irakot.
Pontosan tudták, hogy mi fog történni, de 2003-ban mégis megtették. Amint amerikai
kézbe kerültek az iraki olajmezők, az olajeladásokat azonnal visszaváltották dollár