borítottak nyolc magas tamariszkuszfát, meg sok kisebb bokrot,
miáltal egy egész füge- és olajfaligetet bekerítettek. A háló olcsó,
ipari termék volt, amit csak hét éve kezdtek el El Dabában is
árusítani. A nap nagyon forrón tűzött, és a közeli tengerpart
felől érkező költöző énekesmadarak enyhülést kerestek. A fákat
borító hálóktól megriadva egyszerűen továbbrepültek a
következő fához, amíg egyszer csak valamelyik hálóba bele nem
akadtak. Akkor a gazda unokái elkapták őket, egyikük
kitépdeste az evezőtollaikat, a madarakat pedig bedobálta egy
műanyag gabonazsákba. Húsz perc leforgása alatt egy
tövisszúró gébicset, egy örvös légykapót, egy szürke légykapót,
egy hím sárgarigót, egy csilpcsalpfüzikét, egy barátposzátát, két
sisegő füzikét, két szuharbújót és sok általam fel nem ismert
madarat láttam eltűnni a zsákban. Mire leültünk megpihenni az
árnyékban, az eldobált kakukk- és búbosbanka- meg
karvalyfejek és tollak között, a zsák már duzzadt a madaraktól,
és hangos volt a sárgarigó panaszkodásától.
A gazda által becsült átlagos napi zsákmányt alapul véve úgy
számoltam, hogy tevékenységével augusztus 25. és szeptember
- között minden évben mintegy hatszáz sárgarigót,
kétszázötven vadgerlét, kétszáz búbos bankát, és körülbelül
negyvenöt mindenféle más madarat pusztít el. A madarászásból
származó mellékkereset bizonyára jól jön neki, de a gazdaság
láthatólag e nélkül is szépen jövedelmezett; a tágas fogadóterem
bútorzata, ahol beduin vendégszeretettel megvendégeltek,
vadonatúj volt, és nagyon jó minőségű.
Amerre csak jártam a tengerparton, Marsza Matrúhtól Ras el
Barig mindenütt láttam olyan hálókat, mint a házigazdáméi. De