Az Izvesztyija című napilap csütörtöki beszámolója szerint az Apple, az IKEA, a Microsoft, az
IBM, a Shell, a McDonald's, a Volkswagen, a Porsche, a Toyota, a H&M és mások
szerepelnek a fogyasztóvédelmi csoport, a Közfogyasztói Kezdeményezés (OPI) által
összeállított listán. A lista nem végleges - mondta Oleg Pavlov, a csoport vezetője a lapnak,
hozzátéve, hogy a lista bővítésén munkálkodik majd a rendőrség, a kereskedelmi
minisztérium és a Roszpotrebnadzor fogyasztóvédelmi hatóság is.
"Amint olyan cégek jelennek meg, amelyek bejelentik, hogy kivonulnak [az orosz
piacról] anélkül, hogy garanciákat nyújtanának az orosz fogyasztóknak, őket is
felvesszük a listára. Ez azt jelenti, hogy közigazgatási, büntető- és bírósági eljárást
indítunk ellenük" - mondta az OPI vezetője.
A feketelistára került külföldi cégeknél lefoglalhatják a számlákat és a vagyont, külső
irányítás alá helyezhetik őket, vagy államosítással is számolhatnak - mutatott rá Pavlov.
Az államosítás azt a folyamatot jelenti, amelynek során a magántulajdonban lévő vagyont
állami vagyonná alakítják át a kormány ellenőrzése alatt. Az OPI emellett figyelmeztette a
tőzsdén jegyzett cégek vezetőségeit a szándékos csőd és a nagymértékű csalás miatti
esetleges büntetőjogi felelősségre vonásra. Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács
elnökhelyettese és volt orosz elnök csütörtökön azt mondta, hogy a kormány már dolgozik az
országból kivonuló külföldi cégek kivonulására válaszul hozott intézkedéseken, beleértve a
"csődeljárást és a vagyon államosítását".
"A legsürgetőbb feladat, hogy megakadályozzuk, hogy az emberek az utcán
maradjanak, hogy új vállalkozásokat hozzunk létre azok alapján, amelyeket a külföldi
befektetők pánikszerűen elhagytak" - mondta Medvegyev, aki "indokoltnak és
igazságosnak" nevezte az ilyen lépéseket.
Az ukrajnai invázió miatt az oroszországi tevékenység leállításáról döntő külföldi cégek
vagyonának államosításának ötletét először a kormányzó Egységes Oroszország párt
vetette fel hétfőn, majd később a kormány törvényalkotó bizottsága is támogatta. Moszkva
kitartott amellett, hogy csapatainak február végi Ukrajnába küldése volt az egyetlen módja
annak, hogy megakadályozza az Ukrajna által a szakadár donyecki és luganszki
köztársaságokban elkövetett "népirtást".
A támadás célja a kijevi kormány "nácimentesítése" és Ukrajna "demilitarizálása"
Ukrajna tagadja Moszkva indoklását a betörésre, és azzal vádolja, hogy indok nélküli háborút
folytat. (Fordította: VilagHelyzete)