Ausztria 1955-ben semleges országnak nyilvánította magát. Törvényei megtiltják a
nemzetnek, hogy katonai szövetségekhez csatlakozzon és külföldi katonai bázisokat
fogadjon osztrák földön.
Svédországot gyakran nevezik "el nem kötelezett" országnak, tekintettel arra, hogy
régóta hagyománya van annak, hogy formálisan nem csatlakozik semmilyen katonai
blokkhoz. Nem tagja a NATO-nak és nem rendelkezik külföldi támaszpontokkal a
területén.
Az Ukrajna elleni orosz támadásra válaszul azonban a NATO meghívta a nem tag
Svédországot és Finnországot az Egyesült Államok vezette blokk üléseire, és úgy döntött,
hogy megosztja velük a hírszerzési információkat.
Az ukrán vezetés korábban azt mondta, hogy kész tárgyalni Oroszországgal az
esetleges semlegességről.
Volodimir Zelenszkij elnök ugyanakkor azt mondta, hogy Ukrajnának "biztonsági
garanciákat" kell kapnia Oroszországtól és a Nyugattól.
Moszkva február végén támadta meg szomszédját, miután hét éve tart a patthelyzet, amiért
Ukrajna nem hajtotta végre a minszki megállapodásokban foglaltakat és Oroszország végül
elismerte a donyecki és luganszki donbásszi köztársaságokat.
A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy rendezze e
régiók státuszát az ukrán államon belül. Oroszország most azt követelte, hogy Ukrajna
hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az
Egyesült Államok vezette NATO katonai blokkjához.
Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta, hogy
a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezte volna. (A teljes cikket fordította:
VilagHelyzete)