Elhallgatott történelem
Sajnos a válasz az, hogy: NEM. A bankárok hatalma 1848-2011 –
Darvas-Kozma József beszéde 2012.
március 15-én
Mivel köztudott, hogy az európai (sőt amerikai) forradalmak hátterében mindig kivétel
nélkül a Rothschildok által uralt és irányított szabadkőműves elit állt, ezért érdemes
megvizsgálnunk vajon a magyar szabadságharc esetében ez másként történt-e.
Már a reformkorban is az volt a magyar
társadalom egyik legfontosabb problémája,
hogy a magyar pénzügyeket monopóliumként
egy bécsi magánbank intézte.
Magyarországon nem volt bankhitel. A pénz
amiatt áramlott ki az országból, hogy
kiszolgálja ezt a bécsi bankot.
Kossuth ezért már 1848. április 19-én
rendeletileg tiltotta meg az arany és az
ezüst külföldre vitelét.
Terve az volt, hogy 5 millió pengő-pénz
alapján mintegy tizenkét-és fél millió
forintnyi pénztárjegyet bocsát ki.
A szabadságharc után az ONB és a mögötte
álló nemzetközi pénzkartell erőteljes
nyomást gyakorolt a Habsburg
uralkodóházra és a kormányzatra, hogy az
keményen lépjen fel az önálló magyar
pénzt követelő magyar kormánnyal
szemben.
Amikor 1848-ban a szabadkőműves Kossuth
Lajos lett a pénzügyminiszter, azonnal
hozzáfogott az üres államkassza
megtöltéséhez és egy bankjegynyomda
felállításához. A gazdasági élet működését
biztosító, fedezettel bíró magyar pénzt
akart bevezetni.
A bécsi Rothschild-ház irányítása alatt állott
Osztrák Nemzeti Bank, az ONB, azonban
nem volt hajlandó valódi pénzre beváltani az
általa kibocsátott bankjegyeket és
egyidejűleg gyorsított ütemben vonta ki a
nemesfém-és ércpénzt külföldre.
Miért fordult véres szabadságharcba Március
15? Rothschildok és a pénzkibocsátás
1848-49 313. oldalon