VilagHelyzete Könyvújság 2022. Áprilisi szám - 424 oldalon

(VilagHelyzete) #1

Elhallgatott történelem


Sajnos a válasz az, hogy: NEM. A bankárok hatalma 1848-2011 –


Darvas-Kozma József beszéde 2012.
március 15-én

Mivel köztudott, hogy az európai (sőt amerikai) forradalmak hátterében mindig kivétel


nélkül a Rothschildok által uralt és irányított szabadkőműves elit állt, ezért érdemes


megvizsgálnunk vajon a magyar szabadságharc esetében ez másként történt-e.


Már a reformkorban is az volt a magyar


társadalom egyik legfontosabb problémája,


hogy a magyar pénzügyeket monopóliumként


egy bécsi magánbank intézte.


Magyarországon nem volt bankhitel. A pénz


amiatt áramlott ki az országból, hogy


kiszolgálja ezt a bécsi bankot.


Kossuth ezért már 1848. április 19-én
rendeletileg tiltotta meg az arany és az
ezüst külföldre vitelét.
Terve az volt, hogy 5 millió pengő-pénz
alapján mintegy tizenkét-és fél millió
forintnyi pénztárjegyet bocsát ki.
A szabadságharc után az ONB és a mögötte
álló nemzetközi pénzkartell erőteljes
nyomást gyakorolt a Habsburg
uralkodóházra és a kormányzatra, hogy az
keményen lépjen fel az önálló magyar
pénzt követelő magyar kormánnyal
szemben.

Amikor 1848-ban a szabadkőműves Kossuth


Lajos lett a pénzügyminiszter, azonnal


hozzáfogott az üres államkassza


megtöltéséhez és egy bankjegynyomda


felállításához. A gazdasági élet működését


biztosító, fedezettel bíró magyar pénzt


akart bevezetni.


A bécsi Rothschild-ház irányítása alatt állott


Osztrák Nemzeti Bank, az ONB, azonban


nem volt hajlandó valódi pénzre beváltani az


általa kibocsátott bankjegyeket és


egyidejűleg gyorsított ütemben vonta ki a


nemesfém-és ércpénzt külföldre.


Miért fordult véres szabadságharcba Március


15? Rothschildok és a pénzkibocsátás


1848-49 313. oldalon

Free download pdf