A CAWAT szerint Franciaország, Olaszország, Kína, Németország, Spanyolország és
Izrael következik az első tízben. Érdekes módon 2018 és 2021 között ebben a csoportban
elmozdulás történt, Kína a hatodik helyről az ötödikre került. Ami a SIPRI-t illeti, 2021
végére még magasabb, negyedik helyet ad Kínának Franciaország után. Így a SIRPI és a
CAWAT információi közötti jelentős különbségek ellenére mindkét szervezet egyetért abban,
hogy Kína nagyon sikeres a fegyverkereskedelemben.
A világ második legnagyobb gazdaságával rendelkező szuperhatalommá fejlődve Kína az
elmúlt években aktívan építette katonai erejét azáltal, hogy modern fegyvereket és
haditechnikai eszközöket fejlesztett ki és gyártott nagy mennyiségben, amelyek
elegendőek mind a kínai hadsereg számára, mind pedig exportra. Egyes becslések szerint
Kína fegyverexportja gyorsabban növekszik, mint más országoké, és az exportőrök
rangsorának újabb átrendeződése nem várat magára.
Meg kell jegyezni, hogy minden negatív elem ellenére, amely egy olyan gazdasági ágazat
növekedési időszakaihoz társul, mint a hadiipar, el kell ismerni, hogy a fegyvergyártás egy
nagyon csúcstechnológiás, tudásintenzív iparág, amely ösztönzi a tudományos és
technológiai fejlődést, és nagy bevételeket termel. Ezért a haditechnika és annak exportja
nemcsak az államok közötti verseny eszköze, hanem ennek a versenynek a szférája is.
Természetesen a fegyverexportért folyó versenyben való győzelemhez fontos a
gyártott fegyverek minősége és ára:
minden, a biztonságával törődő állam hatékony fegyverekkel akarja ellátni csapatait a
megfelelő mennyiségben. Ugyanakkor a vásárló állam és a fegyverszállító ország közötti
kapcsolat is jelentős szerepet játszik. Senki sem ismeri jobban a fegyverek bizonyos típusait,
mint a gyártó, és a fegyverek - különösen a csúcstechnológiájúak - megvásárlásával az
importőr olyan felszerelésektől teszi függővé a védelmét, amelyek tulajdonságait az exportőr