mind ismeri. Ezért a fegyvereket általában olyan országokból vásárolják, amelyekkel
legalábbis nem áll konfliktusban az ember.
Gyakran a fegyverek vásárlása az importőr részéről baráti gesztus a szállító felé, a bizalom
kinyilvánítása, és ezért gyakran olyan országoktól vásárolnak fegyvereket, amelyekkel fenn
akarják tartani a bizalmi viszonyt.
2020 - ban például a Kínai Népi Köztársaságtól származó fegyverek fő vásárlói az
ázsiai-csendes-óceáni térségből és a Közel-Keletről érkeztek.
Kína mindkét régióban az USA-val versenyez a befolyásért és a kínai eladások sikere arra
utal, hogy az Amerikával folytatott harc is jól megy.
A dél-ázsiai helyzet is árulkodó:
India a régió legerősebb és leggazdagabb állama. Nem azért vásárol fegyvert Kínától,
mert az régi és elkeseredett riválisa. Ehelyett a Bangladesi Népköztársaság sok kínai
fegyvert szerzett be, ami érdekes: sokáig az indiai befolyási övezetnek számított, aztán India
és Kína versengett érte, és most úgy tűnik, Kína van túlsúlyban. Pakisztán, egy másik dél-
ázsiai állam szintén sok kínai fegyvert vásárol. Ez egyrészt nem meglepő, mivel
Pakisztánnak nagyon feszült, sőt ellenséges a viszonya Indiával.
Másrészt az elmúlt években az USA-t tekintették Pakisztán fő katonai és műszaki
partnerének. Mostanra Pakisztán inkább Pekinggel szeretne együttműködni.
Megállapítható, hogy a fegyverpiac helyzete egyértelműen tükrözi a nemzetközi kapcsolatok
helyzetét: Kína folyamatosan erősödik a világszíntéren, fokozatosan megelőzi versenytársait,
és fegyverexportja egyszerre szolgál a kínai befolyás növelésének eszközeként és annak
mutatójaként.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: SBG Buddha - VilagHelyzete
Forrás:
SIPRI (STOCKHOLM INTERNATIONAL PEACE RESEARCH INSTITUTE) /
New Eastern Outlook