"Ukrajna NATO-tagsága ma nem szerepel a szövetség napirendjén" - tette hozzá a
kancellár.
A NATO először 2008 áprilisában, a bukaresti csúcstalálkozón fogadta el a volt szovjet
köztársaságok számára a "nyitott ajtók politikáját" - négy hónappal azelőtt, hogy Grúzia
megtámadta a szakadár Dél-Oszétia régiót, ami orosz beavatkozást váltott ki.
2014 februárjában az Egyesült Államok által támogatott puccs megbuktatta a
demokratikusan megválasztott kijevi kormányt.
Ugyanezen év decemberében az új kormány felhagyott a semlegesség melletti
elkötelezettségével és megváltoztatta az alkotmányt, hogy tükrözze a NATO-hoz és az
Európai Unióhoz (EU) való csatlakozási törekvéseit.
Oroszország Ukrajna NATO-törekvéseit nemzetbiztonsági szempontból "vörös vonalnak"
nevezte és decemberben a szövetségnek és az Egyesült Államoknak javaslatot tett a közös
európai biztonsági architektúrára.
Washington és Brüsszel egyaránt nemet mondott.
Múlt héten Moszkva csapatokat vezényelt Ukrajnába, hogy demilitarizálják és
"nácimentesítsék" a kijevi kormányt, azt állítva, hogy az "népirtást" folytat a Donbassz
szakadár köztársaságaiban.
Ukrajna provokálatlan invázióval vádolta Oroszországot. A NATO egyetértett Ukrajna
álláspontjával és átfogó blokádot, szankciókat rendelt el Oroszországgal szemben, de
nyilvánosan ígéretet tett arra, hogy nem küld csapatokat az ukrajnai harcokba. (A teljes
cikket fordította: VilagHelyzete)