Az orosz katonai művelet február 24-i kezdete óta Ukrajna jelentős katonai segítséget kapott
a NATO-országoktól, több milliárd dollár értékű fegyverzet áramlott az országba - amit
Moszkva többször is bírált.
Júliusban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az RT-nek adott interjújában azt mondta,
hogy
Ukrajnát "pumpálják" nyugati haditechnikai eszközökkel, ráadásul "arra kényszerítik,
hogy ezeket a fegyvereket egyre kockázatosabb módon használják", és ezzel
megakadályozzák, hogy Kijev "bármilyen konstruktív lépést" tegyen.
Stoltenberg csütörtöki beszédében azt állította, hogy Putyin végül nem érte el céljait, hiszen
ahelyett, hogy a NATO visszavenné kelet-európai jelenlétét és lassítaná terjeszkedését, a
szövetség "erősebbé és konszolidáltabbá" vált Svédország és Finnország küszöbön álló
csatlakozásával.
A NATO keleti szárnyán a védelem megerősítése kulcsfontosságú, az ukrajnai orosz
győzelem megakadályozására irányuló erőfeszítések közepette - hangsúlyozta a főtitkár.
Mindazonáltal megismételte, hogy
a szövetség "nem részese a konfliktusnak", és nem fog csapatokat küldeni Ukrajnába.
Az NRK norvég közszolgálati televíziónak adott korábbi interjújában a NATO-vezér
rámutatott, hogy a szövetségnek nem kötelessége beavatkozni a konfliktusba, mivel Ukrajna
nem tagállam.
"Kötelességünk támogatni Ukrajnát, de az is kötelességünk, hogy biztonságban
tartsuk mindazokat a nemzeteket, amelyekért a NATO felelős" - mondta.
Oroszország a hadművelet megindítása előtt többször is kijelentette, hogy a NATO
keleti terjeszkedését a nemzetbiztonságát fenyegető veszélynek tekinti.
Moszkva 2021 decemberében jogi garanciákat kért az Egyesült Államoktól és a szövetségtől
arra vonatkozóan, hogy a NATO leállítja terjeszkedését, és tartózkodik attól, hogy olyan
fegyverrendszereket telepítsen, amelyek képesek mélyen orosz területre csapást mérni. A
NATO azonban azt válaszolta, hogy a szövetség tagjainak és a csatlakozni kívánóknak kell
eldönteniük, hogy csatlakoznak-e a szövetséghez vagy sem.
Stoltenberg az Utoya szigetén évente megrendezett táborban beszélt, amelyet a norvég
Munkáspárt ifjúsági szárnya tartott, amelynek 2014-ig vezetője volt. A sziget 2011-ben került
a címlapokra, amikor a norvég szélsőjobboldali Anders Breivik tüzet nyitott a táborra, miután
a rendőrség figyelmének elterelésére teherautóbombát robbantott egy oslói
kormányépületnél. A mészárlásban 77 ember vesztette életét.
(A teljes cikket fordította: VilagHelyzete)