Ha sikerrel jár, egy ilyen tartalékvaluta közvetlen
fenyegetést jelentene a jelenleg domináns amerikai
dollárra.
Nehéz a két történetet nem ugyanannak az általános ívnek a részeként értelmezni.
● Irán és Argentína azért ugrik fel a szekérre, mert lehetőséget látnak arra, hogy a nyugati
vezetésű globalizációval szemben alternatív szövetséget hozzanak létre.
● Eközben a többi BRICS-tag azért hívja őket a fedélzetre, mert vérszagot éreznek, mivel úgy
látják, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók gyors összeomlása nagy gazdasági
gyengeségeket tár fel.
Egy új kereskedelmi blokk saját tartalékvalutával fenyegetést jelenthet a Nyugatra és az
amerikai dollár dominanciájára? Szinte biztosan.
● Jelenlegi formájukban a BRICS-országok a világ GDP-jének mintegy 31,5%-át teszik ki,
vásárlóerő-paritáson kiigazítva.
● Iránnal és Argentínával együtt ez az arány a világ GDP-jének 33%-ára emelkedik. Ez egy
hatalmas potenciális kereskedelmi blokk, és a világ GDP-jének 33%-a minden bizonnyal elég
ahhoz, hogy egy tartalékvaluta létjogosultsága legyen.
Ezen túlmenően azonban az országok közötti szinergiák lehetősége óriási.
● A kibővített BRICS-országok együttesen jelenleg a világ olajtermelésének mintegy 26%-
át és az acélgyártáshoz használt vasérctermelés 50%-át állítják elő.
● A globális kukoricatermelés 40%-át és a globális búzatermelés 46%-át állítják elő.