➽ Brzezinski már 1997-ben megtervezte Oroszország, mint birodalom
Ukrajnán keresztüli gyengítését
A jelenlegi NATO-orosz proxy-háború Ukrajnában azt mutatja, hogy ez a 19. és 20. századi
dilemma továbbra is aktuális. Bár a 21. században lényeges különbség, hogy a világ már
nem Európa-központú.
Moszkva célja az orosz-német partnerséggel egy befogadó Nagy-Európa megteremtése
volt, bár ezt a kezdeményezést mára felváltotta egy orosz-kínai partnerség egy Nagy-
Eurázsia megteremtésére.
Az orosz energia és más természeti erőforrások exportja keletre irányul, miközben Oroszország
egyre inkább onnan importál létfontosságú technológiákat és ipari termékeket is.
Az önkárosítás esettanulmánya
A németországi gazdasági válság az önkárosítás lenyűgöző esettanulmánya.
Miután Moszkva az 1990-es évek elején támogatta a német újraegyesítést, a viszonzás
elmaradt, mivel Bonn, majd Berlin felhagyott a Moszkvával kötött, a "szuverén
egyenlőségen" és az "oszthatatlan biztonságon" alapuló páneurópai biztonsági
architektúrára vonatkozó megállapodásokkal.
Ehelyett Németország támogatta a NATO terjeszkedését, hogy a kontinens legnagyobb
állama nélkül hozzon létre egy páneurópai rendszert.
Ennek eredményeképpen Németország / NATO és Oroszország között újjáéledt az évszázados
történelmi rivalizálás a közép- és kelet-európai befolyásért, hogy hol húzódjanak az új
európai választóvonalak.