sértő lépések elfogadhatatlanok. Ez vonatkozik az 1972-1982 közötti három közös
amerikai-kínai közlemény rendelkezéseire is, amelyek az országok kétoldalú
kapcsolatainak alapját képezik.
A kínai kormányzat retorikája az utóbbi időben egyre harciasabbá vált, mivel "Tajvan
újraegyesítése az anyaországgal" Peking számára alapvető nemzetbiztonsági érdek,
amelynek védelmére szükség esetén katonai erővel kell fellépni.
Eközben az 1979-es Tajvani Kapcsolatokról szóló törvény homályos megfogalmazásának
köszönhetően az amerikai kormány inkább kerüli a válaszadást a sziget támogatására vonatkozó
konkrét kötelezettségekkel kapcsolatos kérdésekre. Ugyanakkor az amerikai politikai rendszer
különböző szintjein és a szakértői közösségben sincs valódi készség arra, hogy a Kínával való
gazdasági és geopolitikai konfrontációról a nyílt konfliktusra térjenek át.
Az amerikai intézményrendszerben Kínával kapcsolatban uralkodó káoszra kiváló példa
Nancy Pelosi amerikai házelnök augusztusra tervezett tajvani látogatása.
Az első hírek 2022 áprilisában jelentek meg Amerika harmadik
legmagasabb tisztségviselőjének lehetséges szigetországi
útjáról. A látogatásra azonban soha nem került sor, állítólag
egy pozitív Covid-19 teszt miatt. Bár Pelosi hivatala nem tett
közzé hivatalos megerősítést vagy cáfolatot, a Financial
Times arról számolt be, hogy a helyzetet ismerő források
szerint a házelnök látogatása ezúttal majdnem biztosra
vehető. Ahogy az NBC forrása később állította, továbbra
sem világos, hogy ázsiai útja során megáll-e majd a szigeten is.
Érdekesség, hogy 1997 - ben Newt Gingrich, a képviselőház akkori elnöke látogatott
Tajvanra. Az az eset azonban némileg más volt, hiszen ő a Bill Clinton demokrata kormányával
szemben álló Republikánus Pártot képviselte.