tegye a termelést, akár egy feltaláló tervez valami teljesen egyedit, a tegnap még nem létező
érték a következő napra materializálódik. Az innováció a gazdagság létrehozásának
varázsereje.
Ha az innováció gazdagságot teremt, miért nem gazdag minden nemzet?
Mert túl sok nemzet nem értékeli az innovátorokat, vagy nem ösztönzi az innovációt.
Alapvető tulajdonjogok, erős társadalmi intézmények és megbízható jogrendszer nélkül a
potenciális feltalálóknak kevés ösztönzője van arra, hogy bármi újat alkossanak.
A pusztán a túlélésért küzdő emberek nem pazarolnak időt,
munkát vagy erőforrásokat olyan projektekre, amelyek nem
kínálnak kilátást a jövőbeli jutalomra. A központilag irányított
gazdaságokban az állam szolgáiként dolgozó embereket nem
ösztönzi innovációra semmi.
Csak akkor virágozhat az emberi innováció, ha a magántulajdon
és a személyes szabadság együttesen érvényesül. A szabadság a
titkos összetevője az innováció varázserejének, amely növeli a
jólétet.
Amikor a közgazdászok a bruttó hazai termék számadatait összevetve azt vizsgálják,
hogy egy nemzet gazdasága emelkedik vagy süllyed, az innováció mérőszáma
számszerűsíthetővé válik. Ebbe a számba beágyazódik valami, ami magában foglalja az
emberi leleményességet, a személyes szabadságot és a tulajdonjogot. Ily módon a
gazdasági innováció közvetlenül tükrözi az emberi állapotot egy adott időpontban. Ez egy
nemzet szabadságának mérőszáma.
A klasszikus értelemben vett "liberalizmus" - mint a természetes jogokat, a korlátozott
kormányzást, a szabad piacokat, a politikai és vallási szabadságot, valamint a
szólásszabadságot felölelő politikai filozófia, amelyet a pártatlan és igazságos jogállamiság
támogat és véd - mindig is felfogta ezt az alapvető igazságot.
A szabadság és a tulajdonjogok kreativitást szülnek. Ahol mindkettőt megfelelően
értékelik, ott a nagy írók, művészek és feltalálók olyan újdonságokat hoznak létre,
amelyek máskülönben nem léteznének.
Ez az oka annak, hogy a középkori Firenzében egyszerre született meg a modernkori
bankszektor és az európai reneszánsz. Az alkotás, az építkezés, a befektetés és a
tulajdonlás személyes szabadsága óriási innovációt és nemzeti gazdagságot eredményez.
Ezzel szemben, amikor a mai központi tervezők a piacok szocializált ellenőrzése
mellett érvelnek és az "egyéni jogok" helyett a "kollektív jogok" bevezetése mellett,
miközben programjukat "progresszív liberalizmusnak" nevezik, akkor a liberalizmus
történelmi jelentését kooptálják és forgatják ki.