A kutatók hat háborús forgatókönyv - öt kisebb indiai-pakisztáni háború és egy nagy
amerikai-orosz háború - koromszóródását számították ki az egyes országok nukleáris
arzenáljának nagysága alapján.
Ezeket az adatokat ezután bevitték a Közösségi Földrendszer-modellbe, amely a Nemzeti
Légkörkutató Központ (NCAR) által támogatott éghajlat-előrejelző eszköz.
Az NCAR közösségi földmodellje lehetővé tette a főbb kultúrák (kukorica, rizs, tavaszi
búza és szója) termelékenységének országonkénti becslését. A kutatók megvizsgálták
továbbá az állattartás legelőinek és a globális tengeri halászatnak az előre jelzett
változásait is.
Még a legkisebb nukleáris forgatókönyv, egy India és Pakisztán közötti lokális háború esetén is 7
százalékkal csökkent a globális átlagos kalóriatermelés a konfliktust követő öt éven belül.
A legnagyobb vizsgált háborús forgatókönyv - egy teljes körű amerikai-orosz nukleáris
konfliktus - esetén a globális átlagos kalóriatermelés a harcok után három-négy évvel
mintegy 90 százalékkal csökkent.
VIDEÓ: https://youtu.be/ete8SEP5IcgA terméscsökkenés a közepesen magas szélességű országokban lenne a legsúlyosabb,
beleértve az olyan nagy exportőr országokat, mint Oroszország és az USA, ami
exportkorlátozásokat idézhet elő, és súlyos zavarokat okozhatna az importfüggő afrikai és közel-
keleti országokban.
Ezek a változások katasztrofális zavarokat okoznának a globális élelmiszerpiacokon -
állapítják meg a kutatók. Már a terméshozam 7 százalékos globális csökkenése is
meghaladná a legnagyobb anomáliát, amelyet az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet
1961 - es megfigyelési nyilvántartásának kezdete óta valaha is regisztráltak.
A legnagyobb háborús forgatókönyv szerint a bolygó
több mint 75 százaléka éhezne két éven belül.
A kutatók azt vizsgálták, hogy az állatokkal etetett termények emberi táplálékként való
felhasználása vagy az élelmiszer-pazarlás csökkentése ellensúlyozhatná-e a háborút közvetlenül
követő kalóriaveszteséget, de a nagy forgatókönyvek esetében a megtakarítás minimális volt.